Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

30 — Katonai illetményügyek — személy s mint ilyen, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat s a Pp. 71. §-a értelmében perelhető is. Felperes ezzel az elismert pénztárral szemben támaszt keresetet nyugdíj különbözet címén. Nincsen olyan törvényes jogszabály, amely az ezen peresfelek közötti vitás ügyben a polgári perúttól eltérő, kivételes bírói hatáskört megállapítanaa. (X. 962.) Ügyvéd özvegyének nyugdíjigényét az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézettel szemben érdemben bírálta el a Kúria. (XI. 750., XII. 785.) c) Katonai személyek szolgálati jogviszonyából eredő igények. A hivatásos altisztek nyugellátásából felmerülő vitás kérdések mind a jogalap, mind az összegszerűség szempontjából végsőfokban általában a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe vannak utalva, kivéve azokat az eseteket, amelyéket az 1927. évi VI. t-c. 2. §-a felsorol. Ezekben az esetekben ugyanis a döntés az érdekelt miniszter diszkrecionális jogkörébe tartozik, s így, miként e törvényszakasz indokolása is kimondja, bírói eljárásra nem alkalmasak, mert nem határozott jogszabályok alapján, hanem a méltányosság alapján döntetnek el. (XIII. 671. Hb.) Az 1921 : XXXII. t.-c. előtti időből járó katonai nyugdíjra hatáskör. Akinek ellátási igénye nem az 1921: XXXII. t.-c.-nek — amely csak 1921. augusztus 1-én lépett életbe és visszaható ereje nincs —, hanem az akkor érvényben volt 1875: LI. t.-c. hatálya alá tartozik, annak ügyére, tekintettel arra, hogy az 1875:LI. t.-c. hatálya alá eső ellátási igény elbírálását más törvényes rendelkezés sem utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, a Közigazgatási Bíróság hatásköre meg nem állapítható. (XI. 633. Hb., XII. 652. Hb.) II. Közszolgálati alkalmaztatásban szenvedett kár megtérítése. Katonát szolgálata közben ért vétlen báleset következtében szenvedett kár elbírálására vonatkozó hatáskör kérdésében a gyakorlat, mint az alábbi határozatok mutatják, nem teljesen egységes. Egyes határozatok szerint, melyeket a Hatásköri Bíróság hozott, a katonai személyt a szolgálati jogviszonyából kifolyóan az állam, illetőleg az alkalmazottai vétkességétől függetlenül ért baleset folytán előállott vagyoni hátránynak, vagyis a m. kir. kincstárral szemben a vétlen felelősségre alapítható kárnak a megtérítése — a polgári keresetképtelenségre is figyelemmel — a törvények által, mint katonai ellátási igény nyert szabályozást. Ugyanis az 1929.XV. t.-c. 1. §-ának 13. bekezdése és az 1921:XXXII. t.-c. 23. §-a értelmében az említett katonai személyek a sebesülésnek (sérülésnek, egészségrontásnak) felülvizsgálat által megállapított fokához képest — a nyugdíjtól teljesen független — sérülési pótdíjat is igényelhetnek, ha a tartós szolgálatképtelenség a szolgálat teljesítése alatt, vagy azzal szoros kapcsolatban az illetőnek saját hibáján kívül sebesülés, vagy súlyos sérülés (egészségrontás)