Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Katonai szolgalati báleset 31 folytán állott be. Az igény az idézett törvények szerint a közigazgatási hatóság, végső fokon a Közigazgatási Bíróság elé tartozik, nem pedig a rendes bíróság elé. Ennélfogva a közigazgatási hatóságnál érvényesített ellátási igény és a rendes bíróság előtt vétlen kár megtérítésére alapított igény esetében az ügyazonosság megvan. (XII. 651. Hb. XII. 672. Hb., 1935. Hb. 24., 1936. Hb. 44., 1937. Hb. 52., X. 617. Hb.) Hasonló döntés a határőrre. XIII. 674. Hb. Ellenben: a Kúria szerint „A felperes kereseti követeléseit nem arra alapította, hogy a katonai szolgálatból ellátás nélkül bocsátották el, hanem arra, hogy katonai szolgálat közben részben baleset, részben a balesettől függetlenül munkaképtelenné vált, a kártérítési követelés jogalapja tehát nem maga a katonai szolgálat és az, ezzel létesített jogviszony, hanem a felperes munkaképtelenségét előidéző, a katonai szolgálatból nem folyó említett tények. Az ily tények alapján érvényesített kártérítési követelés pedig magánjogi követelés és így a bíróság helyesen döntött, amikor a Pp. 180. §. 1. pontjára alapított pergátló kifogásnak nem adoti helyet." (C. P. I. 6062/1936.) Katonai szolgálat alatt szenvedett balesetnek a veszélyes üzemre vonatkozó szabályok szerint követelt megtérítése. Amikor a katona kincstári motorkerékpáron utazott és szenvedett balesetet, az ezért követelt kártérítés elbírálására a Kúria a rendes bíróság hatáskörét megállapította a következő indokolással: A felperes a követelését nem magára a közötte és az alperes között fennállott szolgálati viszonyra, hanem más — bár a szolgálati viszonnyal kapcsolatban bekövetkezett — olyan eseményre alapította, amelyből a magánjog szabályai szerint magánjogi jellegű kártérítési követelés szjármazhatik. A m. kir. Kúria és a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint ilyen esetben az a kérdés, hogy az egymással közjogi jellegű szolgálati viszonyban álló, vagy ilyen viszonyban állott felek között érvényesített követelést közjogi jellegű ellátási, vagy magánjogi jellegű kártérítési követelésnek kell-e tekinteni, attól függ, hogy az érvényesített igény annak alapossága esetén a kár valóságos felmerültétől függetlenül, vagy csak attól függően illeti-e meg a felperest. Ebben az esetben pedig a felperest a saját álláspontja szerint is csak abban az esetben illeti meg a perben érvényesített kártérítési igény, ha károsodása megállapíttatik. A magánjogi követelések érvényesítése eltérő különös jogszabály hiányában a rendes bíróságok hatáskörébe és a polgári per útjára tartozik. A felperes követelése tekintetében ez alól az általános szabály alól kivételt létesítő rendelkezés nincsen, mert az 1929:XV. t.-c. 3. §ának a katonai ellátási igényekre vonatkozó hatásköri szabályát az előadottak szerint a felperes követelésére, mint az említett ellátási igénytől különböző követelésre nem lehet alkalmazni. (XI. 953.) A katonának állat (katonaló) által okozott kára megtérítésére irányuló követelést a Hatásköri Bíróság és a Kúria egyaránt rendes bíróság elé tartozó magánjogi követelésnek tekinti. Mert — mint a