Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Felekezeti alkalmazottak — 29 kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. Ez a hatásköri szabály csak a kongresszusi (nem orthodox vagy statusquo ante) hitközségre vonatkozik. A statútum által rendszeresített külön bíróságnak hatáskörét nem érinti az, hogy a hitközséggel szemben érvényesített igényt nem tényleges szolgálat kötelékében álló, hanem nyugdíjas tisztviselő támasztja. A nyugdíjigénynek ugyanis szintén, a szolgálati viszony a jogi forrása. A hitközség tisztviselője a nyugdíjazás folytán nem kerül a hitközséggel újabb: az előbbitől eltérően magánjogi jogviszonyba, hanem továbbra is közjogi — egyházi közigazgatási természetű — jogviszonyban marad. A bírói gyakorlat állásfoglalása (C. P. I. 1932—1936., C. P. II. 184—1936.) szerint is az izr. hitközségnek volt alkalmazottai (rabbi özvegye, hitoktató) részéről maga a hitközség ellen érvényesített nyugdíj (kegydíj) igények eldöntése egyházi bíróság elé tartozik. Az 1937. évi XXI. t.-c. csak bizonyos magánjogi szolgálati viszonyok egyes kérdéseit szabályozza és nem terjed ki a közigazgatási természetű munkaviszonyra. (XII. 232., C. P. II. 4128/1938., C. P. II. 4194/1938.) Nem tartotta polgári perútra tartozónak a Kúria azt a keresetet sem, amelyet a rabbi teendőivel megbízott, majd elmozdított felperes birtokháborítás címén indított a kongresszusi szabályzatú imaegyesület ellen, mert „az 1869. évi július hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározással megerősített. Szabályzat 60. §-ának e) pontja értelmében az e szabályzat szerint szervezett hitközségek és hivatalnokaik, vagy a hitközség egy része, úgy a kerületbeli egyik s másik hitközség között felmerült peres ügyek elintézése az evégből alakítandó községkerületi bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanennek a Szabályzatnak 53. §-a szerint a rendes perútra úgy a hitközség, mint a rabbi csak erőszakoskodás esetében és csak a tényleges állapot fenntartása végett léphet". Tehát a rabbi is csak kivételesen, az erőszakoskodás fogalmát kimerítő háborítás esetében és ilyen esetben is csak a tényleges állapot fenntartása végett, nem pedig a már megszűnt tényleges állapot helyreállítása végett, veheti igénybe a rendes perutat. (XI. 215.) Azt a kérdést, hogy a hitközség ellen valamely igényt polgári per útján érvényesíteni kívánó személy rabbinak tekinthető-e vagy sem, már az ügynek a rendes bíróság joghatósága alá és polgári perútra tartozása felől hozandó döntés keretében el kell bírálni, minthogy az igényét érvényesítő hitközségi hivatalnoknak ez a minősége a rendes bíróság hatáskörének előfeltétele. (XI. 215.) Izraelita tanító munkaügyi követelése. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pesti izraelita hitközség által alkalmazott összes népiskolai tanítókat az Országos Tanítói Nyugdíjintézethez való hozzájárulás alól felmentette s az 1892. január 1. előtt alkalmazott elemi iskolai tanítóknak megengedte, hogy a hitközség nyugdíjintézetének lehessenek a tagjai, amely nyugdíjintézetet az alperesként elismert nyugdíjpénztár vett át. Ez az elismert nyugdíjpénztár az 1928 : XL. t.-c. 147. §-a értelmében jogi