Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

26 — MÁV., MÁV-Gépgyár alkalmazottai — járandósága polgári per útján nem érvényesíthető. (XII. 653. Hb., C. P. II. 3446/1937.) MÁV gépgyár alkalmazottai a Hatásköri Bíróság megállapítása szerint (1925. Hb. 25., 1926. Hb. 99., 1927. Hb. 9., 1928., Hb. 26. stb.) a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak szolgálatában álló alkalmazottak nem köz-, hanem magánalkalmazottak. Ugyanis ez az államnak a kereskedelmi cégjegyzékbe bevett vállalata, amely a 4250/1925. M. E. számú rendelet értelmében önálló jogi személy és amelynek cégtulajdonosa a magyar állam. így e vállalat alkalmazottainak szolgálati jogviszonya nem közjogi, hanem magánjogi jogviszony, annálfogva, hogy ők rendszerinti munkakörükben nem az állam közhatalmának kezelői és, hogy ők az államnak nem mint közjogi, hanem mint magánjogi alanynak az alkalmazottai. (Hb. 49/1937., Hb. 78/1937.) Jogszabály ugyan, hogy a magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az esetben nem tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket, vagy ezek bizonyos csoportját kifejezetten akár a közigazgatási hatóság hatáskörébe, akár valamely külön bíróság hatáskörébe utalja. De a törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 7.100/ 1Ö25. M. E. számú rendelet a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak alkalmazottainak az alkalmaztatási jogviszonyából eredő — a rendeletben részletesen meghatározott — ügyeit közigazgatási útra utalta. így közigazgatási hatáskörbe vannak utalva a fentemlített rendelet 56. pontja értelmében azok a kérdések, amelyek az illetményre igényjogosultakat a rendelet alapján megillető illetményekre való igényből erednek. Valamint azok a kérdések, amelyek ebből az igényből folyólag a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárakkal szemben támasztható követelésekre és általában arra vonatkoznak, hogy az alkalmazottat megilleti-e valamely illetmény, vagy nem és ha igen, milyen összegű illetményre van igénye. Mert ezekben a kérdésekben az 56. pont szerint a határozathozatalra — minden más eljárás kizárásával — a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak igazgatósága és végsőfokon a kereskedelemügyi, illetőleg most már az iparügyi m. kir. miniszter hivatott. Ellenben aki nem a 7.100/1925. M. E. számú rendeletben meghatározott állandó szolgálati viszonyban áll a m. kir. állami, vas-, acél- és gépgyárakkal, arra az említett rendelet 56. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, következőleg felmondási időre járó illetménykövetelésének elbírálása — arra való tekintettel, hogy az, mint magánjogi jogviszonyból származó követelés magánjogi természetű — a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1937. Hb. 49., XII. 642. Hb.) A 7.100/1925. M. E. számú rendeletben foglaltak továbbá nem vonatkoznak azokra az alkalmazottakra, akik nem az M. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak gyári üzemében, hanem a vasgyári üzem körén kívül — bár szintén a gyár által fenntartott,