Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Dohánygyár, távírda, OTI — 27 de a vasgyári üzemtől már a természeténél és rendeltetésénél fogva elütő, különálló és más célt szolgáló — élelmezési üzemben vannak alkalmazva, különösen, mert ténykedésük itt a gyáripar körébe tartozó termelési, feldolgozási, illetőleg szellemi munkálatok keretén kívül esett. Ennélfogva ezek követelései is a rendes bíróság elé tartoznak. (1937. Hb. 78.) Munkásbiztosítási tisztviselő. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörét az Országos Társadalombiztosító Intézet alkalmazottainak, valamint az ilyen alkalmazottak özvegyeinek ellátási ügyeiben az 1927 : XXI. t.-c. 115. §-a szabályozza. Ennek értelmében az Országos Munkásbiztosító Intézet az 1928: XL. t.-c. 101. §-a értelmében: az OTI alkalmazottainak, akik közhivatalnokok, valamint özvegyeiknek és árváiknak ellátására (1912:LXV. t.-c.) — ideértve a m. kir. Közigazgatási Bíróság idevonatkozó hatáskörét is — az állami rendszerű fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkre és egyéb állami alkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (XII. 641. Hb.) Dohánygyári munkás.. Nem kétséges, hogy; azok a munkások is, akik a m. kir. dohánygyárakban vannak alkalmazva, az állam szolgálatában állanak. De akik nem hatósági jogkörben működnek, az államnak rendszerint nem köz-, hanem magánalkalmazottak Ennélfogva — minthogy az 5.466/1912. P. M. számú rendelettel jóváhagyó nyugdíjszabálynak 35. §. kifejezetten a nyugdíjigényre vonatkozik — a dohánygyári munkás illetményigénye a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (XIII. 660. Hb.) Ellenkező: A dohánygyári munkás, ha bérjegyzék alapján kapta fizetését, akkor sem tekinthető tisztviselőnek, ha irodában volt is alkalmazva. Nem sért tehát jogszabályt a bíróság, ha kimondja, hogy követelésének elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik. (C. P. II. 2016/1936.) Az órabéres távirdamunkás esetében a hatáskör szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperesre nézve, a közszolgálati jogviszony létesüléséhez szükséges kellékek (kinevezés, vagy választás, hivatali eskü vagy fogadalom) fennforogtak-e vagy nem. Még ha ugyanis ezek a kellékek hiányoznának is, s így a felperes szolgálati viszonya a kir. kincstárral szorosan véve, nem közjogi, hanem magánjogi természetű jogviszonynak volna is tekinthető, a kereseti igénynek közigazgatási útra tartozásán az sem változtatna, mert az 1912 : LXV. t.-c. 120. §-ának rendelkezése az állami szolgálatban állandóan alkalmazva volt napszámosok és munkások nyugellátási igényét kizárólag a közigazgatási hatóság htáskörébe utalja. (C. P. II. 3763/1937.) Űtkaparó. A törvényhatósági útkaparó az 1891. t.-c. 149. §-a értelmében közigazgatási közeg és így közszolgálati alkalmazott (C. P. II. 2204/1936.) Felekezeti alkalmazott. A magyar közjogban kialakult és a Hatásköri Bíróság által állandóan, követett jogelvek szerint a hit-