Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Szerződés, különös megbízatás — 23 implicite a hatósági funkció ellátására való vállalkozást közjogi jellegétől nem fosztja meg. (1929.Hb. 3.) (XII. 655. Hb.) A most kifejtett jogi álláspont helyessége mellett szól eddigi bírói gyakorlatunk is, amely a közigazgatási funkciók végzésére, közülettel nem kifejezetten a magánjogi szabályainak a kikötése mellett szerződött alkalmazottak jogviszonyát általában és minden irányban közjogi jellegűnek és az abból származó vagyoni igényeket közigazgatási útra tartozónak tekinti. így pl. a Semmitőszék 1870-ből származó 4370. számú határozatában (1. Térfy Gyula hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötete 335. 1.) Hasonló jogi álláspont jut kifejezésre a hatásköri bíróság 1927. Hb. 32. sz., az 1928. Hb. 54., az 1934. Hb. 95. és az 1935. Hb. 2. számú, valamint az 1914. Hb. 62. és az 1927. Hb. 26. számú határozatában, végül az 1931. Hb. 2. számú határozatában is. (XII. 655. Hb.) Amint ezt pl. már a Hatásköri Bíróság 1928. Hb. 54/6., 1932. Hb. 64/6., 1934. Hb. 95/4., 1935. Hb. 2/5. és 1935. Hb. 78/3. szám alatt hozott határozataiban kimondotta, a húsvizsgálati vagy vágatási szemle, amelyet a község a maga területén közegészségügyi célból hatósági jogán (iure imperii) végeztet közigazgatási jogi funkció, s az, aki a község, illetőleg a törvényhatóság megbízásából erre vállalkozik, közalkalmazott, a községnek alkalmazottja. Nem változtat ezen az sem, hogy a m. kir. főállatorvos a szóbanforgó közigazgatási jogi teendők ellátására, nem rendszeresített állásban és nem választás útján nyert alkalmazást. (XII. 655. Hb.) Ennek a jogi álláspontnak a helyességén nem változtat a 62.000 —1926. B. M. sz. rendelet 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás sem, mert az említett rendelet csupán az abban rendszeresített állásokkal egybekötött illetmények szempontjából, vagyis szűkebb értelemben írja körül a községi alkalmazott fogalmát, jelesül a helyes jogi minősítés szerint az, a községi tisztviselőnek fogalommeghatározását nyújtja, nem pedig a községi alkalmazottakét általában, még ha községi tisztviselőkről és egyéb alkalmazottakról tesz is említést. Már pedig az 1896 : XXVI. t.-c. 27. §-ában említett „községi alkalmazottak" fogalmi köre ennél nyilvánvalóan tágabb, mert felöleli pl. a községi bába, községi tűzoltó, stb. fogalmát is, akiket a 62.000—1926. B. M. sz. rendelet a „községi tisztviselő és; egyéb alkalmazott" fogalmi köréből kizárt, jóllehet, az utóbb felsoroltak épenúgy, mint a községi húsvizsgáló, a községgel szintén közjogi jogviszonyban állanak. (XII. 655. Hb.) Az állatorvosi közszolgálati államosításáról szóló 1900:XVII. t.-c. 10. §-ának s. pontja értelmében a járási m. kir. állatorvos a törvényhatóság előterjesztése alapján, a m. kir. földmívelésügyi miniszter által adott engedéllyel és feltételek mellett teljesíti székhelyén s a székhelyéhez két kilóméternél nem távolabb fekvő községben a vágatási szemlét és vezeti a vágatási lajstromot. A hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 95.000— 1900. F. M. számú rendelet pedig a 47. §-ában akként rendelke-