Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Ügyazonosság — 19 Nincs ügyazonosság a kártérítési követelés tekintetében, ha a fél (erdőőr) a kártérítési követeléstől a bíróságnál a perbebocsátkozás előtt elállott, úgyhogy a bíróság csak a nyugdíjigény felett határozott, azután a fél kártérítési követelését a főszolgabíró előtt érvényesítette és a hatáskörét leszállította. (XII. 639. Hb.) Nincs ügyazonosság, ha a rendes bíróság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság nem ugyanazok a felek ellen érvényesített és nem is azonos igények tárgyában, hanem más különböző személyek ellen, ámbár azonos jogalapon támasztott különböző igények felett döntött. (Különböző személyektől követelt ápolási díjak.) (XIII. 634. Hb.) Nincs ügyazonosság, ha az egyik helyen felmondási időre szóló illetményt, a másik helyen végkielégítést követel a fél, mert a felmondási időre szóló illetménynek a szolgálati jogviszony fennállása, a végkielégítési igénynek pedig, annak megszűnése az alapja (XI. 621. Hb.) Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási hatóság és a bíróság a döntés valamely előkérdésére vonatkozólag foglaltak el ellentétes álláspontot, a döntésük tárgyául szolgáló főkérdés azonban más-más volt. (XIII. 657. Hb.) így ha a közigazgatási hatóságok előtt az eljárás tárgya egy község képviselőtestületének a vadászati haszonbérleti szerződés tekintetében hozott határozatok jóvá nem hagyása (megsemmisítése), illetőleg egy másik határozatnak a jóváhagyása volt, a rendes bíróság előtt pedig e vadászati haszonbérleti szerződés lejártának a megállapítása és a bérelt vadászterület visszabocsátása volt az eljárás tárgya és a két hatóság más-más álláspontot foglalt el abban az előkérdésben, hogy a szerződéshez szükséges-e a felsőbb jóváhagyás. (XII. 654. Hb.) A követelés összegében mutatkozó különbözet az ügyazonosság szempontjából közömbös. (XI. 623. Hb., XII. 662. Hb.) Van ügyazonosság, ha a fél a közigazgatási hatóságnál és a közigazgatási bíróságnál hadipótlékot követelt, a rendes bíróságnál pedig kártérítést azért a kárért, amelyet kérelmének törvényellenes elutasítása folytán szenvedett. Ez ugyanis csak kártérítés formába burkolt illetménykövetelés, (X. 709. Hb., XII. 653. Hb.) Van ügyazonosság, ha a törvényes gyermek tartásdíjának behajtására az árvaszék által elrendelt végrehajtással szemben az atya ott beszámítási kifogással él, de az árvaszék hatáskörét leszállítja, azután a bíróság a hasonló alapon indított végrehajtásmegszüntetési pert bírói hatáskör hiányában megszünteti (XII 654. Hb.) Nincs ügyazonosság, ha a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a sorrendben a felszámított köztartozást fennállásának vizsgálata nélkül előnyösen sorozta, utóbb azonban a közigazgatás, bíróság kimondotta, hogy a sorozott követelés már nem áll fenn. Ugyanis a rendes bíróságnál az előnyös sorozás volt az ügy tár2*