Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Ügyazonosság — 17 összeütközés szempontjából figyelmen kívül marad, annál inkább, mert a kir. járásbíróság érdemi Ítéletének meghozatala után nyomban köteles lett volna iratait az 1907:LXI. t.-c. 8. §-a értelmében a Hatásköri Bírósághoz felterjeszteni (XII. 672. Hb., XI. 626. Hb, X. 631. Hb.) Ha a járásbíróság a pergátló kifogást elveti, a saját hatáskörét külön fellebbvitellel meg nem támadható módon, tehát az 1907 : LXI. t.-c. alkalmazása szempontjából jogerősen megállapította (1934. Hb. 19., 1935. Hb. 63.) (XII. 662. Hb., XII. 672. Hb.) Nincs hatjásköri összeütközés, ha a közigazgatási hatóság a törvényes atyát tartásdíjban marasztalta,, azután az unokatartásért perelt nagyapával szemben a bíróság a pert hatáskör hiányában megszüntette^ de a nagyapa halála után perelt örököseivel szemben a pert érdemben tárgyalta. Az, a körülmény, hogy a rendes bíróságok egymásközti viszonyukban az unokatartás iránt a nagyapa, illetőleg annak örököse ellen indított külön ügyekben állítólag ellentétes hatásköri elvi álláspontot foglaltak el, ugyancsak — a rendes bíróságtól különböző — más hatósági határozat hiányában a törvényes apa ellen hozott közigazgatási határozattal kapcsolatban pedig az ügyazonosság nyilvánvaló hiányánál fogva nem létesít a fentieknek megfelelő hatásköri összeütközést. (XII. 667. Hb.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a letiltott és a közigazgatási hatóság által a bírói letétbe helyezett feljelentői jutalék felosztása tárgyában csak a járásbíróság, illetőleg a törvényszék hozott határozatot, míg a közigazgatási hatóságnak ilyen határozata nincs, így például ha átiratában a pénzügyigazgatóság döntés jellegével nem bíró jogi véleményt nyilvánított, (hogy t. i. a feljelentői jutalék megállapítása előtt a feljelentőnek még nincs követelése). Egyébiránt a közigazgatási hatóság azzal, hogy a letiltott feljelentői jutalékot bírói letétbe helyezte, az ügyben az intézkedésre és határozatra vonatkozó rendes bírósági hatáskört kifejezetten elismerte. (XII. 638. Hb.) Még nincs hatásköri összeütközés, ha e követelést sem a közigazgatási bíróság, sem a rendes bíróság nem ismerte el hatáskörébe tartozónak, mert csakugyan egyiknek hatáskörébe sem, hanem kizárólag közigazgatási útra tartozik az igény elbírálása. (X. 709. Hb.) Ügyazonosság. A hatásköri bíróság elé tartozó, a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság közötti hatásköri összeütközés fennforgásának általában az az előfeltétele, hogy az eljárt bírói és közigazgatási hatóságok kölcsönösen ugyanannak az ügynek érdemében határozzanak, illetve hatáskörüket ugyanabban az ügyben kölcsönösen meg, vagy meg ne állapítsák, amelyhez még az az eset járul, amidőn az említett hatóságok egyike hatáskörét ugyanarra az ügyre állapította meg, amelyet a másik hatóság érdemben bírált el. (XIII. 635. Hb.) 2