Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
78 — Megállapítási kereset — Ha a felperes a kereseti jogalapnak kiegészítése mellett s összeg szerint is ugyanazt a kereseti követelést érvényesíti, amelyet keresetlevele szerint érvényesített, — a kereset felemelésének nincs helye (habár csak a kiegészítésül előadott tények alapján mutatkozik is kereseti követelésének egy része alaposnak). Uj kereset indításának szüksége viszont fenn nem áll, mert nincs oly perjogi szabály, amely a kereseti jogalapnak az elsőbírósági eljárásban való kiegészítését tiltaná (C. V. 4669/1935.). B) Megállapítási kereset és számadási per. A Pp. 130. §-a szerint valamely jogviszony vagy jog fenn nem állásának bírói megállapítása iránt keresetet akkor lehet indítani, ha e megállapítás a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. A szükségesség mindannyiszor fennáll, valahányszor az alperes szavakban vagy cselekedetekben olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy a felperessel szemben a maga javára valamely jogot vagy jogviszonyt fennállónak tekint és amely magatartás alkalmas arra, hogy a felperes egyéb jogviszonyaira, avagy gazdasági működésére hátrányos behatással legyen. A megállapítási kereset célja: marasztalásra irányuló kereseti kérelem nélkül a jövendőbeli perek lehetőségének kizárásával, illetőleg a jelenlegi jogállapot biztosítása által az érdekelt felek között fennálló jogbizonytalanság megszüntetése (C. II. 3377/1935.). Ehhez hasonlóan kimondta a kir. Kúria, hogy a jog fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítását a joggal kérkedővel szemben akkor lehet a felperes jogállapotának biztosítása végett szükségesnek tekinteni, ha a jog bizonytalanságából a felperesre joghátrány származhatik. Vagyis, ha e megállapítás nélkül a felperes jogi helyzete az ő kárával befolyásoltatnék (C. I. 1770/1934.; C. V. 4650/ 1933.). Azt a kérdést, hogy megállapítási keresetnek a Pp. 130. §-ában szabályozott törvényes előfeltételei fennállanak-e, abban az esetben is hivatalból kell vizsgálni, ha a fellebbezési bíróság az ügyet érdemlegesen elbírálta és az ítélet emiatt a felülvizsgálati kérelemben megtámadva nincs. A megállapítási kereset szükségességének, mint közjogi jellegű kérdésnek, hivatalból történő vizsgálata ugyanis a felülvizsgálati bíróságnak is feladata (C. V. 4650/1933.). Olyan esetben, amikor már megnyílt a marasztalás (teljesítés, bírói letétbehelyezés) iránti perindítás lehetősége, az