Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Megállapítási érdek — 79 állandó bírói gyakorlat értelmében megállapítási keresetnek nincs helye (VIII. 1035; C. VII. 1549/1933.). Az ismertetett jogelvek alapján helytadott például a kir. Kúria az egyesületi tag által az egyesület ellen annak megállapítása végett indított pernek, amelyben a felperes az egyesületi alapszabály ama §-ának fenn nem állását kérte megállapítani, mely szerint az egyesület és tagjai között a tagsági viszonyból felmerülő minden vitás ügy választott bíróság elé tartozik. —. A Kúria álláspontja szerint csak így nyer végleges tisztázást az, hogy a peres felek között a felperes tagsági viszonyából felmerült vagy akár még csak a jövőben esetleg^ felmerülő bármely vitás kérdés eldöntése választott bíróság vagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik-e. Ennélfogva ezt a külön megállapítási pert nem teszi szükségtelenné az, hogy a felperes az alperessel szemben esetleg már lejárt követelése iránt indíthatna pert. — A rendes bíróság előtt ugyanis kitenné magát a választott bírósági kikötésre hivatkozó alperes pergátló kifogásának, amelynek eldöntése csakis a perbevitt követelésre nézve nyerne a választott bírósági kikötés hatályosságának kérdése elbírálást. A felperes jogállapotának biztosítása tehát a többrendbeli per, az ezzel járó céltalan kiadás és a késedelemmel egybekötött egyéb hátrányok megelőzése szempontjából is megkívánja, hogy bírói megállapítást nyerjen az a vitás kérdés, hogy a szóbanlevő választott bírósági kikötés érvényes-e vagy sem (C. IV. 1958/1933.). Ugyancsak helytadott a kir. Kúria a sikkasztó ügynök negatív megállapítási perének, amelyet a megbízó ellen tartozás fenn nem állásának kimondása iránt indított, jóllehet a bűnvádi eljárás, — amelyben a felperes az alperes követelésének alaptalanságát kimutathatta, — már folyamatban volt. A felperes ugyanis a reánézve bizonytalan helyzet megszűnésére, a bűnpernek esetleg hosszantartó befejezéséig várakozni nem köteles (X. 351.) és mert a 49. számú jogegységi döntvény szerint a büntető bíróság ítélete a polgári bíróságot nem kötné. A kir. Kúria gyakorlata szerint valamely felmondás joghatályosságának kétségbevonása is nyilvánvalóan olyan jogbizonytalanságot okoz, amelyet a felmondó fél tűrni nem tartozik, mert ez a magatartás jogi bizonytalanságot teremt, ami a felmondó fél jogi és gazdasági helyzetére zavarólag hat (C. II. 3377/1935.). Hasonlóképen megállapította a kir. Kúria ama per folyamatbatételének szükségességét, amely pert a felperes annak kimondása végett indított, hogy az alperesek részéről