Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Unokatariás— 39 bíróság határozatától való eltérést, ha a birói határozatban foglalt rendelkezés a gyermek érdekének többé meg nem felel. E §. alkalmazása szempontjából, a Hatásköri Bíróság álláspontja szerint, a tartásdíj mérséklése közvetve a gyermek érdekében is áll, ha a tartásdíj eredeti mérvének fenntartása az atya vagyoni romlását idézhetné elő, mert a tartásdíj forrásául szolgáló vagyon elapadása a tartás esetleges teljes megszűnését is maga után vonhatja (VII. 884. Hb.). Más elbírálás alá esnek az unokatartási ügyek. A Hatásköri Bíróság I. sz. teljes ülési határozata értelmében, — amely határozatban a bíróság azt is megállapította, hogy a 204.500/1931. B. M. sz. körrendeletnek a közigazgatási hatóság hatáskörét unokatartási ügyekben megállapító rendelkezése a törvénnyel ellentétben áll és mint ilyen figyelembe nem jöhet, — a kiskorú unokák részéről a nagyszülőik ellen unokatartás iránt indított ügyek a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. Ebből okszerűen következik, hogy viszont a nagyszülők részéről a kiskorú unoka ellen a már megítélt tartásdíj leszállítása, helyesebben önálló újabb megállapítása, valamint a tartási kötelezettség fenn nem állásának megállapítása iránt indított ügyek elbírálására ugyancsak a rendes bíróság hivatott. A rendes bíróság hatáskörén nem változtat az, hogy a felperes nagyszülők kifejezetten gyámhatósági határozat hatályon kivül helyezése iránt indították keresetüket, mert bár erre a rendes bíróság hatásköre nem terjed ki, mégis a hatályon kivül helyezés iránti kérelemben, mint többen a kevesebb, t. i. a tartási kötelezettség alóli mentesítés, illetőleg a tartásdíj újabb — rájuk kedvezőbb — megállapítása iránti kérelem is, mint a rendes bíróság hatáskörébe tartozó teendő, benne foglaltatik (IX 771. Hb., 1935. Hb. 23/9.). A Hatásköri Bíróság gyakorlata szerint a gyámhatósági kirendelés folytán gondnoki ügykörben végzett munkával felmerült ügyvédi munkadíj és költség megállapítása általában a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, még akkor is, ha a gondnokolt közben teljeskorú lett (VII. 881. Hb., X. 706. Hb.). Kiskorú részére gondnok, illetőleg eseti gondnok kirendelésének az 1877:XX. tc. 29. és 30. §-ában, valamint az 1894: XVI tc. 128. §-ának harmadik bekezdésében kimerítően (taxatíve) felsorolt esetekben van helye. Ezeken az eseteken kivül a gyámhatóság által a kiskorú képviseletére (pl. a kiskorú egyik adósa csődjében leendő képviseletre) kirendelt ügyvéd (eseti) gondnoknak nem tekinthető, hanem csupán jogi képviselőnek. Ehhezképest e kirendelés folytán végzett