Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

40 — Gondnoki díjak — munkadíjnak megállapítása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (VIII. 731. Hb.). A hagyatéki gondnoki díjak megállapítása a 29.357/ 1898. B. M. sz. rendelet alapján kifejlődött gyakorlat értelmében az 1894: XVI. tc. 54. §-a esetében szintén nem a gyámhatóságnak, hanem a hagyatéki bíróságnak a feladata. A Hatásköri Bíróság döntése szerint a hagyatéki bíróság feladata az 1894:XVI. tc. 55. §-ának 4. pontja esetében kirendelt ügygondnok (gondnok) díjának és költségének megállapítása is, még pedig abban az esetben is, ha a gondnokot nem a hagyatéki bíróság, hanem a gyámhatóság rendelte ki (IX. 767. Hb.). b) Kihágással kapcsolatos magánjogi igények. A rendőri büntető eljárásra vonatkozó egységes szabályzat kibocsátásáról alkotott 65.000/1909. B. M. sz. rendelet 43. és 44. §-ainak egybevetett értelmében a sértett vagy jogutódja a rendőri büntető eljárás során a kihágással kapcsolatos magánjogi igények közül csupán a kártérítési követelést és ezt is csak amennyiben a követelés tárgyának értéke járulékok nélkül 100 koronát, illetőleg most már a 63.800/1926. I. M. sz. rendelet értelmében 20 pengőt meg nem halad, valamint ezenfelül az olyan magánjogi követeléseket érvényesítheti a rendőri büntetőbíróság előtt, amelyek a törvény szerint a rendőri büntető eljáráson kívül is a rendőri büntetőbíróságként eljáró közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. Ennélfogva a vetőgépre létrejött adásvételi jogügylet hatálytalanítására irányuló igény tárgyában a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntetőbíróság az előtte folyó kihágási eljárás rendjén, akár a vádlott elitélése, akár — a rendőri büntető szabályzat 47. §-a értelmében — a vádlott felmentése esetére, az ügylet hatálytalanítása kérdésében dönteni hivatva nincs (VII. 877. Hb.). A 65.000/1909. B. M. sz. rendelet (még pedig a 43. §. negyedik bekezdése) azonban érintetlenül hagyja azokat az eseteket, amelyekben egyes törvények a kihágással kapcsolatos kártérítési és egyéb követeléseknek a kihágási üggyel együttes tárgyalását és eldöntését rendelik. Ilyen kivételes természetű rendelkezést tartalmaz a mezőrendőri kihágásból eredő kártérítési igények tekintetében az 1894:XII. tc. 108. §-a, amidőn kimondja, hogy a büntetéssel egyidejűleg a hatóság a költségek és a kártérítés érdemében is határoz. A mezőrendőri törvénynek most idézett rendelkezését helyesen csak úgy lehet értelmezni, hogy a mezőrendőri kihágás-