Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Cséplőmunkás — 37 járandóságából beszámítás útján kielégítette magát (1929. Hb. 57/7.). A cselédnek felesége gyógyíttatási költségének megtérí­tése iránt támasztott követelése: kártérítési követelés és igy 1Ö0 pengőn felül a rendes bíróság elé tartozik, akár a gazda vétkességén alapul, akár nem (1934. Hb. 4.). A gazdasági cseléd által a gazda tudta és hozzájárulása nélkül igénybevett orvosi gyógykezeléssel, illetőleg szülész­női közreműködéssel felmerült költségek iránt az orvos, ille­tőleg a szülésznő által közvetlenül a gazda ellen támasztott követelés elbírálása ellenben a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (IX. 774. Hb.). ^ Erdőőrnek a szolgálati bizonyítvány kiadásának el­mulasztása miatti igénye kártérítési követelés akkor is, ha a követelés bére alapján van kiszámítva, mert jogalapja az, hogy bizonyítvány hiányában nem kapott állást és így kárt szenvedett (1933. Hb. 69.). ^ Az elbocsátott gazdasági cselédnek a szerződési idő hátralevő részére követelt bére nem kártérítés (1934. Hb. 20.). Az 1899:XLII. tc. 7. §-a szerint a cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy Írásban két tanú előtt kell megkötni. Ha Írásban ugyan, de nem két tanú előtt kötötték a szerződést, az ebből származó vitás kérdések e törvény 18. §-a szerint a rendes bíróság elé tartoznak. A földművelés­ügyi miniszter azonban a közigazgatási bizottság előterjesz­tésére egyes törvényhatóságok területére terjedő hatállyal elrendelheti, hogy a cséplőgépvállalkozó és a munkások közötti szerződés a községi élőijáróság előtt kötendő meg. Az 1899:XLII. tc. 7. §-ából okszerűen következik, hogy ameny­nyiben valamely törvényhatóság területére vonatkozóan a földmívelésügyi miniszter az említett tárgyú szerződéseknek a községi elöljáróság előtti megkötését kötelezően elrendelte, úgy csak az ilyen módon kötött munkaszerződés felel meg a törvényes alakszerűségnek és azt a szerződésnek két tanú előtti megkötése törvényszerűen, — vagyis olyan mó­don, hogy az abból eredő vagyoni igény a közigazgatási hatóság előtt legyen érvényesíthető, — egyáltalában nem pótolhatja. Az 1899:XLII. tc. 18. §-ának második bekezdése értelmében pedig az olyan szerződés, amely nem az idézett törvényben meghatározott módon jött létre, a közigazgatási hatóság előtt egyáltalában nem érvényesíthető. Ebből folyóan az ilyen szerződésből eredő követelést csak rendes bíróság előtt lehet érvényesíteni (VIII. 746. Hb., IX. 776. Hb.).

Next

/
Thumbnails
Contents