Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Közbenszóló ítélet jogereje — 147 Az ítélet anyagi jogereje kizárja, (hogy ha az előbbi perben már kimondta a bíróság azt, hogy az alperes a szolgálati bizonyítvány kiadása tekintetében fennállott kötelezettségének eleget tett, a felperes az alperes ellen ugyanazon jogviszonyból frlyóan, — a szerződés nem teljesítése címén, meg nem felelő bizonyítvány kiadása miatt ,— kártérítés iránt indított újabb perében ezt ismét vita és döntés tárgyává tétethesse. A kötelességszegésre alapított kártérítés ugyanis nem eredeti, hanem csak az elmulasztott teljesítés helyébe lépő másodlagos tárgya a kötelezettségnek és így a kötelemszegés fenn nem állásának a jogerős bírói megállapítása kötelezően kihat a kártérítési kövételés jogosságának a kérdésére is. (IX. 16.) Ugyanígy a közbenszóló ítélet anyagi jogereje is kizárja annak lehetőségét, hogy a mennyiség kérdésének elbírálásánál valamelyik fél által oly kifogás félhozható legyen, amely a már jogerősen eldöntött jogalap kérdésével ellentétben van. így, ha az ingatlanok tulajdonjoga és járulékai iránt folyó perben a közbenszóló ítélet az eredeti állapot feltétlen visszaállítását rendelte el, a mennyiség kérdésében tovább folyó perben az alperes az alapszerződésre visszatérve, nem hivatkozhatik arra, hogy ott a visszavásárlási jog ki lévén zárva, ő az ingatlan természetben leendlő visszahocsátására nem kötelezhető; ha pedig a bíróság őt mégis arra kötelezné, a felperes köteles az ő felszámított kárát egyidejűleg megtéríteni. (Vili. 1059.) Ha az ítélet indokolása is határozat jellegű rendelkezést tartalmaz, ia kereseti jog tekintetében, akkjor az indokolásban kifejezésre jutott bírói döntés is ítélt dolog hatályával bír. Ez következik abból, hogy az ítélet tárgya mindig a perbe vitt jogviszony egész tartalma s a bírói döntés nemcsak az ítélet rendelkező részében, hanem az azzal összefüggő egészet tevő ítéleti indokolásban is kifejezést nyer. (VH. 1194.) Nincis határozatjellege pl. a bíróság ítéleti indokolásában foglalt annak a kitételnek, hogy ,,a baleset és a felperes sérelmezése köpött az okozati összefüggés büntető bírósági ítélettel jogerősen meg van állapítva", — ha egyébként az indokolás az alperes kincstár felelősségére nézve megállapítást nem tartalmaz. Ha tehát az alperes ezt a kijelentéslt fellebbezéssel nem támadta is meg, jogerőre emelkedett. Ilyen könüjlmények között a fellebbezési bíróság, ha az elsőbírósági döntéssel szemben a felperes fellebbezési kérelméhez képest marasztaló ítélettel kíván határozni, nem mellőzheti a kereset jogalapja kérdéseben a döntést, mert az előkérdés elbírálása nélkül a követelés összege felől sem lehet határozatot hozni. (X. 352.) Az ítéleti indokolásban foglalt annak a megállapításnak, hogy a perben becsatolt „Megállapodas"-nak nevezett okirat 10*