Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

146 — Alanyi jogerő — zettséget vállalt, mint az ítélet szükségképeni következménye áll fenn. Ha tehát a bíróság az adásvételi szerződést ítélt dolog erejével hatálytalannak mondta ki, a felperes vételárhátralék fedezetéig adott váltók alapján az előző perben félként nem szereplő utóbbi perbeli alperessel (mint váltókötelezettel) szemben követelést nem támaszthat. (C. VII. 1751/1935.) Ez azonlban nem jelenti azt, hogy a szerződés érvénytelenítése iránt indított perben a bíróság a kereseti szerződést a perben nem álló vevőre nézve is hatálytalannak mondhatja ki, mert a kijelentő (declaratiiv) ítélet hatása csak a felekre s azokkal egy tekintet alá eső személyekre (Pp. 80. §.) terjed ki. (C. V. 2030/1933.) Ezzel szemben a felperes (mint végrehajtató hitelező) javára a végrehajtást szenvedő ellen hozott marasztaló ítélet jogereje kihat a végrehajtási tömegben, mint közös kielégítési alapban érdekelt valamennyi hitelezőre is olykép, hogy a követelésnek az ítéletben megnevezett hitelező javára fennállása az ítélet kelte előtt már fennállott ténykörülmény alapján vitássá nem tehető. Ez a szabály a Vht. 197. §-ának harmadik bekezdésében is kétségtelenül kifejezést nyer, — kivéve mégis azt az esétet, amikor az ítéletet nyert hitelező a végrehajtást szenvedővel az Ítélet kieszkiözlésében más, a közös kielégítési alakban érdekelt hitelező hátrányára összejátszott. (IX. 346.) A fentiekben már ismertetett elvek szerint, ha mind a két per felei ugyanazok a személyek, mindkét perben ugyanaz a jog vitás és az alperes tulajdonszerzését a felperes az új perben is ugyanazon a jogalapon támadja ,mint az előző perben, nevezetesen a szerződés anyagi jogi érvénytelensége alapján, az új per érdemi elbírálását a korábbi perben hozott ítélet anyagi jogereje kizárja. Az, hogy a felperes a korábbi perben a szerződés érvénytelenségét az örökhagyó cselekvőképtelensége alapján vitatta, míg az új perben a szerződés érvénytelenítését az örökhagyó tévedése alapján kéri, csak a kereset jogalapjára, vagyis a szerződés érvénytelenségére vonatkozó új tényállításként vehető figyelembe, amely perújítás alapjául szolgálhatna ugyan, de nem új kereset alapjául is, mert nem változtat azon a tényen, hogy a felek között vitás azt a kérdést, hogy az adásvételi szerződés az anyagi jog szempontjából érvényes-e, a bíróság jogerős ítélettel már eldöntötte. (X. 377.) Alaptalannak minősítette tehát a kir. Kúria a felperesnek azt a támadását, mintha a korábbi alapperben és a perújítás során hozott ítéleteknek hiányoznék az anyagi jogereje azért mert a keresetet a hatáskörrel nem toiró bíróságnál tették folyamatba és a másod- s harmadfokon eljárt bíróságok hatáskörüknek fennálló hiányát hivatalból nem észlelték. (IX. 16.)