Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Közjogi vitás ügyek — 0 tásköri szabály az is, hogy a törvényes jogszabállyal közigazgatási útra utalt, vitás ügyekben a rendes bíróság, — kifejezett eltérő rendelkezés hiányában, — sem a közigazgatási eljárást megelőzően, sem azt követően el nem járhat (IX. 756; 773; 1934. Hb. 75/4; C. I. 5284/1935.). Valamely megállapodásnak közjogi vagy magánjogi jellegét nem a megállapodásnak a magánjogi terminológiában szokásos elnevezése, hanem az dönti el, hogy a megállapodásnak közjogi vagy magánjogi jogviszony-e a tárgya, — hacsak a szerződésben a magánjog szabályainak alkalmazása kifejezetten kikötve nincs; pl. a közigazgatás teendőire való alkalmazás esetében a vélelem a szerződésnek közjogi természete mellett szól. Olyan kikötések felvétele, — mint a felmondás és a fegyelmi eljárás nélküli azonnali hatályú elbocsátás stb., — a magánjogi szolgálati jogviszony jellemvonásai; egymagukban azonban a hatósági funkciók ellátására való vállalkozás esetében a szerződést közjogi jellegétől nem fosztják meg (1929. Hb. 3; 1932. Hb. 64.). A most ismertetett alapelvekkel összhangban a panasz tárgyává tett, illetőleg keresetbe vett igény, — a hatásköri bíróság döntéseiben ismételten kifejezésre jutó álláspont szerint, — nem veszti el közjogi jellegét pl. a tartozatlan fizetés^ vitatása által, mert ellenkező esetben ilyen címen úgyszólván minden közjogi jellegű pénzkövetelés, illetőleg tartozás a közigazgatási hatóságnak és esetleg a közigazgatási bíróságnak döntése után, a rendes bíróság újólagos elbírálása alá volna vonható (VIII. 713. Hb.). Hasonlóképen — a Kúria 70. teljes ülési határozatával ellentétben — kimondta a Hatásköri Bíróság, hogy a természeténél fogva közjogi jellegű követelést nem változtatja magánjogi jellegű követeléssé az, ha a hitelezőt a kötelezett féltől különböző harmadik személy kielégítette és a követelést ez a harmadik személy érvényesíti az eredeti hitelező helyett az adós ellen, mert a hitelező kielégítésének csak az azt megillető követelés átszállása lehet a jogi következménye. A hitelezőt kielégítő személy azonban több vagy más jogot, mint amely az általa kielégített hitelezőt megillette, a kielégítés által nem szerzett (IX. 1146.). Az új hatásköri szabályt kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában az új törvény (rendelet) hatálybaléptekor folyamatban levő, azaz addig érdemben jogerősen el nem bírált ügyekben az új törvény hatálybaléptével azonnal alkalmazni kell (1929. Hb. 74/4.). A hatásköri összeütközések elintézése amennyiben egyfelől bírói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között,