Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
10 — Hatásköri összeütközések — vagy pedig különböző bírói hatóságok között merül fel, az 1928:XLIII. tc. 1. §-ának rendelkezése szerint a Hatásköri Bíróság ügykörébe tartozik. E szabályhoz képest tehát nem tartozik a Hatásköri Bíróság elintézése alá a közigazgatási hatóságoknak egymás között felmerült hatásköri összeütközése, így egyfelől az Országos Gazdasági Munkáspénztár központi igazgatósága, másfelől az Országos Társadalombiztosító Intézet között felmerült hatásköri összeütközés esete sem (IX. 982-). A Közigazgatási Bíróság hatásköre szempontjából azonban nem az a döntő, hogy a panasszal megtámadott liatá rozat vagy intézkedés mely hatóságtól származik, hanem az, hogy mi a határozatnak vagy intézkedésnek tárgya. Amidőn a törvény (1896:XXVI. tc.) az egyes ügyekben való bírósági hatáskörről szóló második fejezetében az ügyben eljáró hatóságot is megemlíti, ezzel nem korlátozást állít az ügyeknek a bíróság hatáskörébe tartozása tekintetében, hanem csak megjelöli azt a hatóságot, amely az illető kérdésben a hatósági eljárás folyamán utolsó fokon határozni hivatott. Ha tehát a II. fejezetben felsorolt valamely ügyben illetéktelen hatóság határozott is, a bíróság ennek ellenére az ügyben eljárhat. Ellenkező felfogás odavezetne, hogy a törvény II. fejezetében felsorolt ügyekben a hatósági eljárás utolsó fokán valamely illetéktelen közigazgatási hatóságnak beavatkozása az ügyet a bíróságnak törvényben biztosított hatásköréből elvonná, sőt bizonyos esetekben, amidőn t. i. nem a miniszter az illetéktelenül eljáró hatóság, — az 1896: XXVI. tc. 20. §-a értelmében ki lévén zárva a miniszteri intézkedés is — a jogvédelmet egyenesen lehetetlenné tenné. Ennek megfelelően az állandó bírói gyakorlat is az, hogy ha a törvény II. fejezetében felsorolt ügyekben a hatósági eljárásban a közigazgatási bíróság eljárását megelőzően utolsó fokon nem az a hatóság határozott, amelyet a törvény illető szakasza említ, pusztán emiatt a Közigazgatsi Bíróság hatásköre kétségbe nem vonható. Illetéktelen közigazgatási hatóságnak határozata még jogerőre emelkedés esetében sem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy az ügy az illetékes bíróság hatásköréből, — habár csupán az alaki jogszabályok alkalmazása szempontjából elvonassék (VII. 883.). Az 1907 :LXI. tc. 7. §-ában körülírt hatásköri összeütközések szempontjából a közigazgatási hatóság fogalma alá esnek mindazok a hatóságok, amelyek a rendes és a Közigazgatási bíróság és illetőleg az 1928:XLIII. tc. 1. és 2. §-ában említett külön bíróságok szervezetén kívül állanak (IX. 982.).
