Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

134 — Kötöttség — járást folytatni és a Pp. 503. §-a alapján azokban a további kérdésekben is határozni tartozik, amelyek az elsőbíróság" előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak. (VIII. 207.) Közbenszóló Ítélet hozatalának akkor sincs helye, amikor a biróság Ítéletének rendelkező része csupán annak kimondására szorítkozik, hogy a szabad vagyon megállapításánál a hitbizományi vagyonnak a csehszlovák álam fennhatósága alá jutott részét is számba kell (venni. Ilyenkor ugyanis az Ítélet nem a követelés alapját bírálja el, hanem a felperes alapjában dönt. Ily kérdésnek közbenszóló ítélettel való előzetes eldöntésére és ezen az alapon ia pernek további eljárás végeltt az elsőbírósághoz való visszautasítására azonban a Pp. nem nyújt lehetőséget. (IX. 985.) A Pp. 391. §-ából következik, hogy közbenszóló ítélet hozatalának csak akkor van helye, ha a követelésnek nemcsak a jogalapja, hanem annak összegszerűsége is vitás. Ha tehát az összegszerűség már jogerős eldöntést nyerit, és csupán a jogalap, tehát az alperes felelősségének a kérdése vitás, úgy közbenszóló ítélet hozatalának helye nem lehet. Nem alkalmazható ez a szabály abban az esetben, ha pl. a felperes hirdetési szerződésiből s annak fölbontásából folyóan valamely cég ellen már megiitélt követelését az alperes ellen azon az talapon érvényesíti, hogy a cég felszámolása folytán az annak vagyonát részben átvevő alperes ebből a vagyonból egyes hitelezőket kielégített, felperest azonban nem. A felszámoló cég ellen hozott marasztaló ítlélet ugyanis az alepetres elleni perben nem tekinthető olyannak, mint amely a követelés mennyisége kérdésében már jogerős döntést tartalmaz, mert a fentiek szerint más lévén a követelés jogialap ja, az alperes e követelés összegszerűsége ellen kifogásait felhozhatja. (C. IV- 6554/1933.) L. az 506. §. kapcsán közölt határozatokat is. A Pp. 406. §-a értelmében a bíróság kihirdetett ítéletében foglalt határozatához kötve van abban ia perben, amelyben hozta. így a bíróság (a kir. Kúria) a jogalap megállapítása tárgyában hozott korábbi ítéletében elfoglalt álláspontját felül nem vizsgálhatja és attól el nem térhet (C. VI. 4974/1935.). A Kúria közbenszóló ítéletében foglalt megállapítás tehát abban a perben, amelyben hozták, mindaddig irányadó, amíg a biróság (azt a végítélet ellen folyamatba tehető perújítás során hatályon kívül nem helyezi. Az összegszerűség kérdésében hozott másodbirói ítélet ellen beadott csatlakozási kérelemben tehát a jogalap kérdését is újból vitássá tenni nem lehet. (Vm. 1037.)