Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

120 — Tanúk bejelentése — IX. FEJEZET. Tanúk. a) Tanúk bejelentése és a tárgyalásra való előállítása, illetőleg idézése. Megkeresés tanúkihallgatás foganatosítása végett. A Pp. 286. §-a értelmében annak a félnek, aki tanúval akar bizonyítani, a tanúval bizonyítandó tény előadása mellett a tanú nevét is meg keU jelölnie akként, hogy meg lehessen idézni. Ha a fél ezt a kötelességét elmulasztja, a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzheti a bizonyítani kívánt tényre (pl. ágyasságra) vonatkozó tényállítások figyelembevételét annál is inkább, mert a (bíróságnak csiak joga, de nem kötelessége az,, hogy az ügyvéd által képviselt felet bizonyítékai bejelentésére felhívja (VIII. 1011.) Hasonlóképen jogszabálysértés nélkül mellőzhette a bíróság a további taniukihalllgatás elrendelését, amikor a felperes azt a Pp. 286. §-ában foglalt rendelkezés ellenére a ténykörülmények közelebbi megjelölése nélkül, általában a kereseti tényállítások igazolására kérte. (C. V. 2972/1935.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében azonban nincs perjogi akadálya annak, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál a perben megnevezett tanúnak a felperes által más perben tett vallomását bizonyítékul felhasználja. (VHI. 486; VIII1083) A Pp. 287. §-a értelmében a fél a szóbeli tárgyalásra tanuját magával is hozhatja. Ehhezképest a félnek laz a magatartása, hogy a tanúit idézés nélkül állította a bíróság elé, nem kifogásolható. Nem eshetik azonban kifogás alá a kihallgatni kért tanúk vallomásának előzetes írásba foglalása sem akkor, ha a bizonyító fél a bíróságot a tanuk tudomásának lényegéről tájékoztatni akarja. A tanú vallomása amúgy is a bíróság előtt tett értekemben kerüli elbírálás alá. Mindezekből tehát nem lehet a tanuk felajánlkozására következtetni. (IX. 192.). L. „Szabadon mérlegelhető bizonyítékok" alatt a C. Hl. 3048/1935 sz. határozatot is. A Pp. 295. §-a értelmében a perbíróság a tanú megidézését attól teheti függővé, hogy a bizonyító fél a tanú illetményeinek fedezésére bizonyos összeget a perbíróságnál letesz. Ez a jog azonban egyedül a perbíróságot illeti meg„ a megkeresett vagy kiküldött bírót azonban nem. Ha tehát a megkereső bíróság a bizonyítás foganatosítását nem kötötte ahhoz a feltételhez, hogy a tanúdíjat a fél előlegezze, a megkeresett járásibíróságnak ily értelmű felhívása szabályellenes és abból az okból, hogy a fel ennek a felhívásnak eleget nem tett, a bizonyítás foganatosítása nem mellőzhető (VIII. 885.).