Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Tanúkihallgatás ­121 A kir. Kúria álláspontja szerint a Te. 17. §-a alá eső egy­szerű ténykérdés, hogy a n. rendű alperes (feleség) a férjétől való kfü|Uönélés kezdetétől ágyassági viszonyban élt és hogy az alatt az idő alatt a felperes a II. rendű alperessel nemileg érint­kezett-e. Ha a megkeresett községi bíróság a tanúk, illetőleg a fél (II. rendű alperes) kihallgatásáról a peres feleket nap­tári időpont megállapításával nem értesíti, levelezőlapon azonban kellő időben közli velük, hogy a kihatigatásokat a községi irodában fogja megtartani és a tanukat a közléstől számítva egy hét muliva ki is hallgatja, e kihallgatás határ­napja közlésének elmaradása nem oly lényeges eljárási jog­szabálysértés, amely a bíróság ítéletének feloldására vezet­hetne, mert a fél a nyilván csak eUnézésIból kihagyott határnap utólagos közlése iránt, a községi élői járóságot a maga részéről is közvetlenül megkereshette volna. A döntés szerint az I. rendű alperes eljárási jogszabálysértésre 1 alapított panasza sikerre annál kevésbbé vezethetett, mert a kihallgatott tanúk vallomá­sai a per egyéb adataival egyeznek; azt pedig az alperes nem je­lölte meg, íuoigy a tanúkhoz milyen ellenkérdéseket kíván in­tézni és hogy ennélfogva a bizonyítás felvétele mennyiben vol­na hiányos. (C. ÜL 6025/1932.) b) A tanúkihallgatás szabályai. Nincs olyan eljárási szabály, amely a tanuk kihallgatásá­hoz a peres fél személyes jelenlétét is megkívánná, vagy amely a megkeresés utján kihallgatott tanuk kihallgatásának a per­bíróság előtt leendő megismétlését kötelezővé tenné. (IX. 1086.) A 299. §.1. pontjában megjelölt rokontanúk házassági per­ben a vallomást megtagadhatják a házastársák életmódjára vonatkozóan mert a Pp. 300. §. 3. pontjában megállapított kivé­tel szorosan véve a házasságra vonatkozó ténykörülményekre terjed ki. (VII. 1167.) Nincs olyan jogszabály, amely a jogi személy képviseleté­ben az igazgatónak (vagy más tisztviselőnek) tanukénti kihall­gatását kizárná. A Pp. 374. §-a értelmében is a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a jogi személy több képviselője közül egyet vagy többet és ezek közül kit hallgasson ki eskü alatt; iázzál tehát, hogy az alperes rész­vénytársaság egyik igazgatóját a bíróság nem peres félként, eskü alatt, hanem tanuként hallgatta ki, — a bizonyítékok sza­bad mérlegelése mellett, — jogszabályt nem sértett. (VIII. 636; IX. 547.) Nincs perjogi akadállyá annak sem, hogy a süket tanút a bíróság úgy hallgassa ki, hogy ie tanúhoz a kérdéseket írásban

Next

/
Thumbnails
Contents