Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

106 — Bizonyítékok mellőzése — tényállás megállapítására elégségesnek találja, a fél által indítványozott és feleslegesnek ítélt további bizonyítás (ujablb tanúvallomások, ujabb szakértői vélemény) felvételére kötelezné. (C. H. 2317/1934.) Hasonlóképen nem köteles a bíróság az ügydöntő körülményre felajánlott és eredetileg el is rendelt bizonyítást teljes egészében foganatosítani, ha a tényállást a már felvett bizonyítással is megállapíthatónak találja s ha a tárgyalás és bizonyítás egyéb tartalma alapján arra a meggyőződésre jut, hogy a további bizonyítás eredményre nem vezethet, inert a Pp. 276. §-a értelmében a bíróság a bizonyítás felvételét elrendelő végzéshez kötve nincs. (VIII. 1036.) így mellőzheti a bíróság a helyszíni szemle elrendelésére irányuló indítványt is, ha annak elrendelésére azért nem volt szükség, mert a perbeli baleset színhelye (a budapesti Károlykirály út) az eljárt bíróságok minden egyes tagja előtt ismert volt és így a baleset lefolyására vonatkozóan tett tanúvallomásokat közvetlenül ismeretük alapján ellenőrizhették. (C. I. 6483/1933.) Nincs azonban a polgári perrendtartásban olyan rendelkezés, amelynél fogva a fél által ajánlott bizonyítást mellőzni kellene, vagy az ellenfél hozzájárulásától kellene függővé tenni pusztán amiatt, mert a fél a bizonyítékát nem az előkészítőiratában, hanem később beadott külön kérvényében jelölte meg. (C. L 3416/1933.) Mindegyik félnek jogában áll a már felvett bizonyítással szemben ellenbizonyítást indítványozni és ilyen esetben a bíróság azt, hogy az ellentétes bizonyítékok közül melyiknek van meggyőzőbb ereje, rendszerint csak akkor bírálhatja el, ha már mind a két fél álltai indítványozott bizonyítást felvette. Kivételesen fennállhatnak ugyan olyan körülmények is, amelyeknek alapulvételével a bíróság már a bizonyítás, illetőleg az indítványozott további bizonyítás félvétele előtt elbírálhatja azt a kérdést, hogy a bizonyítás felvétele esetében valamely bizonyítéknak lehetne-e általában bizonyító erőt és különösen olyan bizonyító erőt tulajdonítani, hogy az a már felvett bizonyítás eredményétől eltérő ténymegállapítást eredményezhessen; ilyen esetiben azonban a bíróságnak a Pp. 270. §-a értelmében a meggyőződését előidéző körülményeknek tüzetes előadásával kell az indítványozott ellenlbizonyítás mellőzését megindokolnia. Egymagában az, hogy a már felvetít (bizonyítás eredménye az ellenbizonyítást indíttványozó félnek a tényállításával ellenkezik, nem lehet elegendő az ellenbizonyítás mellőzésének az indokolására. Az ellenkező felfogás mellett a félnek az ellen-