Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

82 — Magánokiratok — nyítvány közokiratnak nem tekinthető. Ugyanígy nem tekinthető a most előadott tény igazolása szempontjából közokiratnak az adókivetési iratok tartalma sem, mert az abban felvett adatok csupán az adókivetés céljait szolgálják. (C. VI. 2874— 1931.) A Pp. 316. §-a szerint az ellenbizonyítás a közokirattal szemben is meg van engedve. (C. V. 1484—1931., C. VI. 2874— 1931.) B) Magánokiratok. A Pp. 336. §. második bekezdése értelmében a magánokirat valódiságát nem kell bizonyítani, ha az ellenfél a szóbeli tárgyalás folyamán azt nem tagadja. Az ellenfélnek idevonatkozóan tett nyilatkozatait a Pp. 266. §. szabályai alkalmazásával a bíróság az eset körülményeihez képest szabadon mérlegeli. (C. VI. 1689—1930.) Az, hogy valamely magánokirat az előírt kellékeknek megfelelően van kiállítva, nem zárja ki annak mérlegelését és megállapítását, hogy az abban foglalt nyilatkozat, ha azzal össze nem egyeztethető más bizonyított ténykörülményekkel ellenmondásban van, nem felel meg a szerződő felek valódi akaratának. (C. V. 6976—1929.) A Pp. 317. §-a értelmében a szabályszerűen kiállított magánokirat teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy az azt kiállító fél az okiratban foglalt nyilatkozatot a magáévá tette. Azt a körülményt tehát, hogy a fél az írásbeli nyilatkozatot olvasatlanul írta alá és annak tartalma felől őt a másik szerződő fél megtévesztette, annak kell bizonyítania, aki az okirat tartalmának valótlanságára hivatkozik. (C. I. 3903—1932.) A Pp. 320. §-a értelmében a bíróság szabadon mérlegeli azt, hogy az okiratban lévő törlések, javítások, az okirat bizonyító erejét mennyiben csökkentik, vagy szüntetik meg. (VI. 198.) Ha az idegen kézzel írt okiratot olyan egyén írja alá, aki írni-olvasni tud és az okirat nyélvét bírja, az okirat szövegének felolvasása és tartalmának megmagyarázása nem szükséges. (VI. 1192.) Ha azonban az okirat kiállítója az okirat nyelvén olvasni nem tud, úgy ahhoz, hogy a magánokirat teljes bizonyító erejűnek legyen tekinthető, a Pp. 317. §. második bekezdése értelmében az szükséges, hogy a jelenlevő tanuk az okirat tartalmát a kiállítónak az általa értett nyelven megmagyarázzák és ennek megtörténtét az okiraton is tanúsítsák. (V. 858.) A magánvégrendeletek alaki érvényességére vonatkozóig az 1876 :XVI. t.-c. rendelkezései irányadóak. Ennek a tör'^nynek értelmezése szempontjából pl. a végrendelet a végren-