Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Okiratok — 81 ga alapján egyelőre fel volt mentve, utólag köteles megfizetni, mihelyt a szegénységi jog vagyoni feltételei már nincsenek meg. Ez alól az utólagos fizetés alól a szegénységi jogon per­lő fél akkor sem mentesülhet, ha valamely tanú illetményeinek az államkincstárból való előlegezését nem kívánja. Nincs aka­akadálya tehát annak, hogy valamely tanú illetményei a sze­génységi jogon perlő féllel szemben akkor megállapíttassanak, ha az illető tanú ezeknek a díjainak előlegezését az állam­kincstártól nem kívánja. (C. IV. 918—1933.) X, FEJEZET. Okiratok. A) Közokiratok. A Pp. 330. §-a értelmében a bíróság olyan ténykörül­mény tekintetében, amelyet a fél megszerezhető okirattal bi­zonyíthat, szabad belátása szerint minden egyéb bizonyítást mellőzhet. (V. 617.) A Pp. 315. §-a értelmében a közjegyzői okirat az ellen­kező bizonyításáig teljesen bizonyítja a benne foglalt intézke­dést és benne foglalt nyilatkozatok megtörténtét. A közjegy­zői okiratban foglalt szerződés érvényessége szempontjából nincs súlya annak a ténynek, hogy az okiratot a kir. közjegy­ző csupán az egyik fél előadása alapján foglalta írásba és az ellenfélnek csak a már elkészített okiratot olvasta fel és ma­gyarázta meg, aki azután az ílymódon készült okiratot írta alá. (C. V. 4806—1930.) A gyámhatóságok által hivatalos hatáskörükben megtar­tott tárgyalásról az erre megszabott alakban felvett jegyző­könyvek ugyancsak közokiratnak tekintendők és így a Pp. 315. §. értelmében bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a felek a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatot megtették. (V. 229.) Ugyancsak kétségtelenül közokirat a házasságkötésről kiálluott okirat is, amely azonban az örökösödési perben meg­kívánt leszármazást egymagában nem bizonyíthatja, mert azt nem ilyen célból, hanem csupán a megtörtént házasságkötés tanúsítása céljából állították ki. ÍV- 143.) Mindazonáltal a közhatóságok által kiállított nem min­den okirat tekintendő közokiratnak, hanem csupán az olyan ténykörülmény közhatósági igazolása, amely az okiratot kiál­lító közhatóságnak törvényszerű hatáskörébe tartozik. így pl. nem tartozik a községi elöljáróság hatáskörébe annak igazolá­sa, hogy a fél valamely ingatlan birtokában és használatában milyen jogcímen van, miért is az erre vonatkozó községi bizo­Dr. Markos — Dr. Vincenti: Polgári eljárási jog EL 6

Next

/
Thumbnails
Contents