Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Elállás a keresettől — 57 het a hirdetményi kézbesítésnek olyankor is, amidőn a külföldön lakó alperes lakóhelyén kényszerkézbesítésnek helye nincsen és az alperes a kereset átvételét megtagadta. (D. T. IV. 2777—1930.) Ezzel szemben azonban nincs helye hirdetményi kézbesítésnek olyan esetben, amidőn a perbevont kiskorú képviseletére jogosult gyám tartózkodik ismeretlen helyen és amidőn gyámi tisztének gyakorlásában ekként tartósan akadályozva van. Ilyen esetekben ugyanis nem a gyám hirdetményi idézésének, hanem az 1877 :XX. t.-c. 42. §-a értelmében más gyám kirendelésének van helye. (V. 875.) A végrehajtási törvény 139. §-a szerint az ingatlanokra kielégítési végrehajtást elrendelő végzés a végrehajtást szenvedő részére kézbesítendő. Amíg azonban a Vht. 79. és 153. §-ai értelmében az ott meghatározott esetekben a kézbesítésnek „az első végzések kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint" kell történnie, addig a Vht. 139. §-a ilyen rendelkezést elő nem ír, ezért tehát az ilyen végzések kézbesítésének módjára vonatkozólag a Pp. 157. §-ának rendelkezései irányadóak. (V. 84.) Telekkönyvi ügyekben olyan esetekben, amidőn a kiskorú és a gyám között érdekellentét foroghat fenn, nem elegendő, ha a telekkönyvi végzés csupán a gyám kezéhez és az illetékes gyámhatóság részére kézbesíttetik, hanem az kell, hogy ilyen esetben a kiskorú részére ügygondnok rendeltessék ki és a végzést ennek a kezéhez kézbesítsék. (V. 313.) IV. FEJEZET. Perfel vételi tárgyalás. A) Elállás a keresettől. A Pp. 186. és 187. §§. értelmében a felperesnek az alperes beleegyezésével történt elállása folytán a perindítás perjogi hatályai elenyésznek és a per megszűnik. A most felhívott törvényhelyek helyes értelmezése szerint az alperes beleegyezésével történő elállás puszta tényének (bejelentésének) ilyen permegszüntető hatálya van és közömbös az, hogy a felek bejelentését a bíróság mikor veszi tudomásul. Nincs jelentősége tehát annak sem, ha a bíróság az elállást tudomásul vevő határozatát csak az ellenfélnek meghallgatása után hozta meg. (B. T. IX. 4291— 1932.) Ámbár olyan esetben, amidőn a felperes a pertől való elállását csupán egyoldalú kérvényben jelenti be, ezt az elállást a Pp. 186. és 187. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében az érdekelt alperessel is közölni kell és annak megfelelő kérelem előterjesztésére alkalmat kell adni, mégis adott esetben a fel-