Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

58 Kereset elismerése — peresnek ilyen nyilatkozatát a Kúria az ellenféllel vaíó közlés nélkül tudomásulvette és a pert megszüntette olyan esetben amidőn az alperesként perbevont részvénytársaság cége a cégjegyzékből töröltetett, perbeli képviselője pedig az eljárás folyamán elhunyt. (VII. 124.) Olyan esetben, amidőn a felperes új kereseti kérelmének előterjesztése mellett eredetileg érvényesített kereseti kérelmétől elállott és a tárgyaláson jelenlevő alperes nem tett olyan kifejezett nyilatkozatot, hogy az elállásba nem egyezik bele, úgy a Kúria felfogása szerint nem tekinthető eljárási jogszabálysértésnek, hogy az elsőbíróság az eredeti kereseti kérelem tekintetében a pert sem meg nem szüntette, sem ezt a kérelmet kifejezetten el nem utasította. (C. VI. 939—1933.) A keresettől való elállás a felülvizsgálati tárgyaláson is eszközölhető, sőt az ilyen nyilatkozatot az ott személyesen megjelenő felperes ügyvédi képviselet nélkül is megteheti. (C. III. 3134—1932.) B) Kereset elismerése a perfelvételi tárgyaláson. A gazdatartozásokra vonatkozó moratórium tárgyában megjelent 6300—1932. M. E. számú rendelet átmeneti kivételt létesít a már lejárt követelések feltétlen érvényesíthetőségének általános szabálya alól. Az idézett rendelet által érintett adósokat a peres eljárásban megillető kedvezmény terjedelmét a rendelet 5. §-ának második bekezdése a rendelei életbelépése után beadott keresetlevéllel megindított perekre korlátozza és a kedvezmény mértékét egyedül arra szorítja, hogy az adóst nem lehet a perköltség megtérítésében marasztalni, ha a perfelvételi határnapon kimutatja, hogy a rendelet 2. §-ában meghatározott előfeltételeknek eleget tett és ha az adós a hitelező követelését már a perfeivételi határnapon elismeri. A rendelet a kedvezményezett adósok javára a peres eljárúsban ezen túlmenő korlátozásokat nem tartalmaz, mert a rendeletben foglalt további korlátozások kizárólag a végrehajtási, illetőleg a csődeljárásban érvényesíthetők. (B. T. IX. 14. 186—1932.) C) Per gátló kifogások. A pergátló kifogásokat a Pp. 180. §. első bekezdése értelmében a perbebocsátkozás előtt együttesen kell előterjeszteni és azokkal az alperes később csak annyiban élhet, amennyiben olyan akadályokra vonatkoznak, amelyeket a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembevenni köteles, vagy amenynyicen az alperes nyomban valószínűvé teszi, hogy kifogásait korábban önhibáján kivül nem érvényesíthette. Ebből következik, hogy a pergátló kifogás utólagos előterjesztésének tilalma