Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
— Előkérdések — 55 A korábbi perben hozott döntéssel kapcsolatos olyan előkérdésekre vonatkozó megállapítások, amely előkérdések a korábbi keresetnek tárgyát nem képezték, ítélt dolog hatályával nem bírnak és a szóbanforgó kérdések későbbi önálló eldöntése szempontjából perfüggőséget nem idéznek elő. (V. 1316. — C. IV. 7441—1929.) A perfüggőség, — a fentebbiekben érintett előfeltételek fennforgása esetében, — akkor is megállapítandó, ha a korábbi per szünetelj, azonban a szünetelés! határidő le nem járta következtében még meg nem szűnt. (C. II. 1786—1933.) Valamely jogviszony fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó kereseti igénynek (Pp. 130. §.) elutasítása abból az okból, hogy arra a felperes jogállapotának biztosítása céljából szükség nincsen, nem állapít meg ítélt dolgot abban a tekintetben, hogy a kérdéses jogviszony valóban fennáll-e, vagy sem, ezért ezen az alapon perfüggőség sincsen. (VII. 1059.) A most ismertetett jogelvek gyakorlati alkalmazása szempontjából pl. nem állapította meg a Kúria a perfüggőséget a megelőző váltóper után ugyanazon követelés iránt indított köztörvényi perben, mert a váltóban, mint értékpapírban megtestesített jog nem azonos a váltó kiállításának alapjául szolgáló magánjogi jogviszonyból eredő joggal. (V. 1180.) Ugyancsak nem akadálya az ingatlan jogszerű birtokosát megillető birtokkereset érvényesítésének az ugyanazon felek között folyamatba tett korábbi sommás visszahelyezési perben hozott jogerős ítélet, mert ez az Ítélet a felek birtoklási viszonyát csupán ideiglenesen, a békés birtoklás ténye alapján szabályozza. (VI. 636.) Hasonlóképen nem akadálya a tulajdonközösség telekkönyvi megosztása iránt indított per elbírálásának az a körülmény, hogy a felek egy korábbi perben bírói egyezségben határozták el a megosztás keresztülvitelét, mert az adott esetben a bírói egyezségben nem intézkedtek ennek a megosztásnak telekkönyvi foganatosítása tekintetében. (VII. 424.) Nem azonos az arányszám alapján való nyugdíj átértékelés iránt indított kereset az arányszám érvényessége iránt indított későbbi keresettel. (VII. 498.) vagy a határozott időre járó nyugdíjkövetelés érvényessége iránt indított per az életfogytiglani nyugdíj iránt indított későbbi keresettel. (C. II. 1509—1931.) Ezzel szemben azonban a Kúria felfogása szerint nem változtat a per tárgyának azonosságán az a körülmény, hogy a felperes szolgálati igényét a korábbi perben volt munkaadója és annak üzletvezetője ellen indította, míg az ezzel azonos igény iránt benyújtott újabb keresetét már egyedül az üzletátvevő, mint új munkaadó ellen indította. (C. II. 855—1930.)