Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Előkérdések — 55 A korábbi perben hozott döntéssel kapcsolatos olyan elő­kérdésekre vonatkozó megállapítások, amely előkérdések a ko­rábbi keresetnek tárgyát nem képezték, ítélt dolog hatályával nem bírnak és a szóbanforgó kérdések későbbi önálló eldönté­se szempontjából perfüggőséget nem idéznek elő. (V. 1316. — C. IV. 7441—1929.) A perfüggőség, — a fentebbiekben érintett előfeltételek fennforgása esetében, — akkor is megállapítandó, ha a koráb­bi per szünetelj, azonban a szünetelés! határidő le nem járta következtében még meg nem szűnt. (C. II. 1786—1933.) Valamely jogviszony fennállásának, vagy fenn nem állá­sának megállapítására vonatkozó kereseti igénynek (Pp. 130. §.) elutasítása abból az okból, hogy arra a felperes jogállapo­tának biztosítása céljából szükség nincsen, nem állapít meg ítélt dolgot abban a tekintetben, hogy a kérdéses jogviszony valóban fennáll-e, vagy sem, ezért ezen az alapon perfüggőség sincsen. (VII. 1059.) A most ismertetett jogelvek gyakorlati alkalmazása szempontjából pl. nem állapította meg a Kúria a perfüggősé­get a megelőző váltóper után ugyanazon követelés iránt indí­tott köztörvényi perben, mert a váltóban, mint értékpapírban megtestesített jog nem azonos a váltó kiállításának alapjául szolgáló magánjogi jogviszonyból eredő joggal. (V. 1180.) Ugyancsak nem akadálya az ingatlan jogszerű birtoko­sát megillető birtokkereset érvényesítésének az ugyanazon fe­lek között folyamatba tett korábbi sommás visszahelyezési perben hozott jogerős ítélet, mert ez az Ítélet a felek birtoklási viszonyát csupán ideiglenesen, a békés birtoklás ténye alapján szabályozza. (VI. 636.) Hasonlóképen nem akadálya a tulajdonközösség telek­könyvi megosztása iránt indított per elbírálásának az a körül­mény, hogy a felek egy korábbi perben bírói egyezségben ha­tározták el a megosztás keresztülvitelét, mert az adott esetben a bírói egyezségben nem intézkedtek ennek a megosztásnak te­lekkönyvi foganatosítása tekintetében. (VII. 424.) Nem azonos az arányszám alapján való nyugdíj átértéke­lés iránt indított kereset az arányszám érvényessége iránt in­dított későbbi keresettel. (VII. 498.) vagy a határozott időre járó nyugdíjkövetelés érvényes­sége iránt indított per az életfogytiglani nyugdíj iránt indí­tott későbbi keresettel. (C. II. 1509—1931.) Ezzel szemben azonban a Kúria felfogása szerint nem változtat a per tárgyának azonosságán az a körülmény, hogy a felperes szolgálati igényét a korábbi perben volt munkaadója és annak üzletvezetője ellen indította, míg az ezzel azonos igény iránt benyújtott újabb keresetét már egyedül az üzletátvevő, mint új munkaadó ellen indította. (C. II. 855—1930.)

Next

/
Thumbnails
Contents