Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— P^rbehivás — 41 dók. (VI. 543.) Ez a szabály még akkor is áll, amikor egyedül a mellékbeavatkozó élt sikertelen fellebbvitellel. (VI. 449.) A Pp. 88. §-a a mellékbeavatkozót csak a feleket megillető perbeli cselekmények elvégzésére jogosítja fel: ez a jogosultság tehát a pert követő végrehajtási eljárásra ki nem terjeszthető, annál is kevésbbé, mert a mellékbeavatkozás intézményét a végrehajtási törvény nem ismeri. (V. 572. B. T.) C) Perbehivás. A Pp. 89. §-a értelmében az a fél, aki pervesztés esetében harmadik személy ellen szavatossági vagy kártérítési követelést vél érvényesíthetni, ezt a harmadik személyt a pernek jogerejű eldöntéséig perbe hívhatja. Ha a perbehívott a perbehívóhoz csatlakozik, mellékbeavatkozóként szerepel. (V. 1317.) A perbehívás csak azt a célt szolgálja, hogy az a fél, aki harmadik személlyel szemben kártérítési vagy szavatossági igényt kiván érvényesíteni, ezt a harmadik személyt a per folyamatbanlétéről értesítse és ezáltal lehetővé tegye ennek a harmadik személynek a perbe való beavatkozását. A perbehívás nincs idézéssel összekötve és ezért a perbehívott meg nem jelenése a pernek a befejezését nem gátolja. Ezért az elkésve előterjesztett perbehívási kérelem sem lehet akadálya az ítélethozatalnak, mert a perbehívottat, amennyiben az perbe kíván lépni, amúgyis megilleti az a jog, hogy az így meghozott ítélet ellen mellékbeavatkozóként jogorvoslattal élhessen. (V. 142.) A perbehívásnak ebből a jogi természetéből és céljából önként következik, hogy a perbehívásnak a per bármely szakában, — tehát még az alperes perbebocsátkozása előtt a pergátló szakban is, — helye van. (C. IV. 3384—1930.) D) Harmadik személynek ügyfélként való perbelépése. A Pp. 77. és 78. §-ai csak általánosságban szabályozzák, hogy több fél milyen feltételek mellett perelhet együttesen, vagy vonható együttesen perbe. Azt azonban, hogy utólag a per mely állásában vonható alperesként perbe olyan személy, aki a perben eddig nem szerepelt: a PP. 189. §-ának 2. pontja szabja meg. (VI. 1139.) Ebből folyik, hogy bár a Pp. 189. §-ának második bekezdése szerint a felperes keresetét az elsőbírósági végitéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjesztheti: mégis kétségtelen, hogy a keresetnek ez a kiterjesztése lényegileg új keresetnek tekinten-