Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

38 — Főbeavatkozás — érdekelt felek is megidézendők az ilyen tárgyalásokra. (VL. 1085.) Amennyiben pertársaság esetében a pertársak egy része választottbírói eljárásnak vetette volna magát alá, úgy választott bíróság előtt csak a magukat ennek kifejezetten alávető pertársak léphetnek fel, illetve perelhetők és amennyiben a jogviszony ilyen esetben csak egységesen bírálható el (Pp. 77. §. első bek.), úgy a keresetbe vett követelés valamennyi alperessel szemben csak a rendes bíróság előtt peresíthető ugyanabban a perben. (C. I. 1763—1930.) III. FEJEZET. Harmadik személyek részvétele a perben. A) Főbeavatkozás. A Pp. 82. §. értelmében a főbeavatkozási per a főperbe nyúló külön per, amely azt hivatott eldönteni, hogy a főperben érvényesített dolog vagy jog egészben vagy részben a főbeavatkozót illeti-e. (VII. 1086.) A Pp. 83. §. értelmében a főbeavatkozási kereset csak a főperbeli felek ellen indítható, (VI. 514.), — viszont amennyiben a főperbeli felperesek a főperben nem támasztottak a maguk részéről olyan követelést, amely a főbeavatkozó jogát sértené és amidőn ekként a főbeavatkozási per megindítására a főbeavatkozó jogainak megvédése szempontjából nem volt szükség, úgy az ilyen esetben a főbeavatkozás előfeltételei hiányozván, a főbeavatkozási kereset elutasítandó. (V. 1233.) A főbeavatkozási kereset előfeltételeinek fennforgását és a főbeavatkozás szükségességének kérdését a bíróság hivatalból vizsgálja. A pertárgyak azonosságának kérdése azonban a Pp. 82. §-ának alkalmazása szempontjából nem értelmezhető szó szerint, amennyiben az állandó bírói gyakorlat szerint fennforog a pertárgyak azonossága és azzal a főbeavatkozás szükségessége olyankor is, amikor a főperben érvényesített követelés a főbeavatkozó valamely ezzel közvetlenül összefüggő jogát sérti, vagy amikor a főbeavatkozási keresettel érvényesített igény megállapítása a főperbeli követelés helytálló voltát egyenesen kizárja. (B. T. IX. 8688—1930.) Elméleti szempontból tehát nem zárható ki a főbeavatkozási kereset jogszerűsége egyedül azon az alapon, hogy az a főperbeli kereset teljesítésére irányul, míg a főbeavatkozási kereset csupán megállapítási kérelmet tartalmaz és viszont. (B. T. IX. 8688—1930.)