Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Pertársaság — 37 Amennyiben a perbevitt jogkérdés valamennyi alperesre nézve csak egységesen bírálható el, úgy a Pp. 80. §. értelmében az egyik pertárs védekezése vagy egyéb perbeli cselekménye a nem védekező pertársakra is kiierjed. (VI. 635.) Rendszerint nem terjeszthető ki azonban az egyik alperestárs részéről előterjesztett viszontkereset hatálya, az ilyen viszontkeresetet nem érvényesítő pertárs javára, mert aki valamely követelési jogot nem érvényesít, annak a javára ilyen jog meg sem ítélhető. A most hivatkozott jogelv alapján pl, a Kúria az egyik örököstárs részéről ági örökösödési igény megállapítása iránt előterjesztett viszontkeresetet csak az azt előterjesztő alperesre nézve bírálta el. (V. 176.) A Pp. 80. §. alá tartozó perek esetében, — amikor tehát a pert csak egységesen lehet eldönteni, — az egyik pertárs jogorvoslatának hatálya a Pp. 410. §. első bekezdése értelmében a másik pertársra is kiterjed. (V. 312.) Igényperben a különböző foglaltatok érdeke egymástól független és a peres kérdés mindegyik foglaltató irányában önállóan elbírálható. Az igényperben tehát az alperesként perbevont foglaltatok között fennálló pertársaság nem az anyagi jogon alapuló (Pp. 80. §.) pertársaság, hanem csupán az 1881: XX. t.-c. 94. §-nak a pervitel célszerűségét szolgáló rendelkezésén alapuló alaki pertársaság. Ennek következménye, hogy az igényperben az egyik alperes fellebbezésének hatálya nem terjed ki a nem fellebbező másik alperesre, továbbá, hogy a fellebbezési és felülvizsgálati érték mindegyik foglaltatóra nézve külön-külön bírálandó el. (IV. 1076. B. T. — C. V. 188—1933.) A bírói gyakorlat bizonyos esetekben az érdekélt pertársak perbevonásának hiányát a per érdemi elintézését kizáró akadálynak tekinti, amely hiányosság a kereset elutasítására vezet. A most érintett kötelező pertársaságra az utolsó évek bírói gyakorlatában a következő példákat találjuk: a 1881 :LX. t.-c 94. §-a értelmében a különböző foglaltatok ellen indított igénykereset valamennyi foglaltató irányában együttesen indítandó. (IV. 1076. B. T.) Ugyanígy az ingatlantulajdonközösség természetben való megosztása iránt vagy a tulajdonközösség árverezés megszüntetése iránt indított perbe bevonandók az összes telekkönyvi érdekeltek, vagyis tehát úgy a tulajdonostársak, mint a jelzálogos hitelezők, nemkülönben a telekkönyvből kitűnő egyéb jogok birtokosai. (V. 751, 884, 1123.) Ugyanígy a kisajátítási kártalanítási eljárásban is az 1881 :XLI. t.-c. 46. §. értelmében az összes telekkönyvi érdekeltek megidézendők. Minthogy pedig az idézett törvényhely nem tesz megkülönböztetést abban a tekintetben, hogy az egyes telekkönyvi érdekeltek milyen minőségben vannak érdekelve, ezért a Kúria álláspontja szerint pl. a szolgalmi jog tekintetében