Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Engedmény — D) Kereshetőségi jog engedmény vagy perviteli bizomány alapján. Az engedményes az engedményezett követelés behajtása iránt indított perbe felperesként az engedményezés alapján be­léphet, anélkül, hogy ez a joglépés akár keresetváltoztatásnak, akár új keresetnek lenne minősíthető. Az a kérdés, hogy a vi­tatott engedményezés joghatályosan megtörtént-e, az ellenfél kifogása esetén döntő jelentőségű és ennek megállapítása nél­kül a per érdemben el nem bírálható. (V. 616.) Az ekként fellépő engedményes az állandó bírói gyakor­latnak megfelelően az engedményező jogutódja, aki tehát ebben a minőségében az engedményező felperes által már folyamat­ba tett per jogerős befejezéséig ebbe a perbe saját személyé­ben is beléphet és a pert az engedményező felperes helyett a saját nevében is tovább folytatni jogosult. Adott esetben elfo­gadta pl. a Tábla az utolsó fellebbezési tárgyaláson perbelé­pett engedményest is a felperes jogutódaként. (B. T. IX. 2771—1930.) A Kúria jogegységi tanácsának ^3. számú polgári dönt­vénye szerint másnak a követelését engedményezés nélkül is a maga nevében felperesként érvényesítheti az is, akit a hitelező a követelésének per útján a saját nevében való behajtására fel­jogosított. (Perviteli bizomány). (IV. 1165., — V. 1235.) A perviteli megbízás kérdése a per bármely szakában, — tehát a felülvizsgálati eljárásban is, — hivatalból vizsgálandó és ezért a megbízás a felülivzsgálati tárgyaláson is bemutatható. (V. 1235.) A per folyama alatt engedmény alapján perbelépett fel­peres az engedményezés magánjogi és perjogi következménye­képen pervesztesége esetében viselni tartozik azokat a költsé­geket is, amelyek perbelépése előtt keletkeztek. (C. IV. 4661— 1931.) íí. FEJEZET. Pertársaság. A Pp. 77. §. megengedi az alperesi pertársaságot, ha a per tárgya közös kötelezettség, vagy ha lényegileg ugyanazon ténybeli és jogi alapon vannak az alperesi pertársak kötelezve, tekintet nélkül arra, hogy a kötelezettség osztatlan-e, vagy sem. (V. 311.) Alperesi pertársaság esetében a Pp. 77. §. 2. bekezdés ér­telmében a kereset bármelyik alperesre nézve, általánosan ille­tékes belföldi bíróság előtt beadható, de csak akkor, ha nincs olyan belföldi bíróság, amely valamennyi alperesre illetékes. (VI. 82., VII. 345.)

Next

/
Thumbnails
Contents