Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Bíróság kijelölése — alávetés — 27 természetű keresetét nem kifejezetten a Pp. 413. §-ára, hanem az 1928. XII. t.-c.-re (valorizációs törvény) alapította, mert a Pp. 413. §-ánaK ezt a rendelkezését az 1928. XII. t.-c. 36. §-ának 1. pontja sem érintette. (V. 444.) E szabálytól eltérésnek csak akkor lehet helye, amidőn az új kereset az alappernek időközben megszállott területre került bírósága előtt többé meg nem indítható; ilyen esetben ugyanis az általános illetékességi szabályok irányadók. (P. H. T. 862.) C) Illetékes bíróság kijelölése. Jogorvoslatok. Ha Magyarország területén nincsen olyan bíróság, melynek illetékessége az adott esetben megállapítható lenne, úgy a Pp. 52. §-a értelmében az illetékes bíróságot a Kúria jelöli ki. Az illetékes bíróság kijelölésének ez a joga a Kúriát akkor is megilleti, ha a hitbizományi perben az a kérdés döntendő el, hogy valamely vagyon hitbizományi vagyon-e vagy sem és ha ilyen hitbizományi vagyon hiányában még a hitbizományi bíróság nincs is megállapítva. Az igazságügyminiszternek az 1912 :UV. t.-c. 98. §-án alapuló kijelölési joga ugyanis csak akkor áll fenn, ha már nyilvánvaló, hogy hitbizományi vagyon van, ellenben nem lehet helye akkor, ha még csak a megindítani kivánt perben fog eldőlni az a kérdés, hogy egyáltalában van-e ilyen vagyon. (IV. 1138.) A fellebbezési bíróságnak az illetékességet megállapító ítélete vagy Ítéletének az illetékességet megállapító része ellen a Pp. 522. §. első bekezdése szerint felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg. (VI. 1Í66.—C. VII. 8248—1930.) D) Illetékesség alávetés alapján. Minthogy a Pp. 45. §-a értelmében az illetékességi alávetés csak olyan vagyonjogi perekben történhetik, amelyekben a törvény kizárólagos illetékességet nem állapít meg, ezért az ilyen alávetés sem a személyi állapotot tárgyazó perekben, sem pedig a P. H. T. 411. számú elvi határozatához képest a bontóperrel elválaszthatatlanul összefüggő végleges nőtartás kérdésében sem érvényes. (VI. 866.) IV. FEJEZET. A bírói hatalom gyakorlása. A 46.000—1930.1. M. számú rendelet a hitbizományi viszonyból eredő perekben ismét visszaállította a Pp. 55. §. azt a rendelkezését, amely szerint a törvényszék első fokon is tanácsban határoz. (VII.852.)