Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

Az 1912:VII. t.-c. 6. §. értelmében az elsőbíróságnál alkalmazott olyan jegyző vagy titkár, aki a gyakorlati bírói és ügyvédi vizsgát letette, önálló működési körrel ruházható fel, amelynek alapján olyan nem peres ügyekben, amelyeket az idézett törvény alapján kifejezetten az ilyen működési körrel felruházott jegyzők működési körébe utal. A hivatkozott rendelet a perenkivüli ügyvédi díjmegállapítási eljárást ezek között az ügyek között nem említvén, az önálló működési körrel felruházott jegyzők hatásköre ezekre az ügyekre ki nem terjed és ezért a netán így hozott díjmegállapító határozatoknak sem alakisem anyagi-jogi hatálya nincsen. (B. T. IX. 9683—1931.) V. FEJEZET. Bírósági személyek kizárása. A Pp. 59. §. 6. pontja csak arra a bíróra nézve állapít meg törvényes kizárási okot, aki mint az alsóbíróság tagja, a megtámadott határozat hozatalában résztvett. (C. II. 1921—1930.) A Pp. 61. §. 1. bekezdése értelmében a fél a bíróság valamely tagja ellen érvényesíteni kivánt aggályossági kifogást tartozik még a tárgyalásba bocsátkozás előtt felhozni és amennyiben az utólag kifogásolt bíró előtt már tárgyalásba bocsátkozott és kérelmeket is terjesztett elő, utólag előadott aggályossági kifogása többé nem vehető figyelembe (VII. 346,) — -císak akkor, ha az érvényesített aggályossági okról csak később szerez tudomást. Ebből a szempontból azonban közömbös, hogy az első tárgyaláson a fél ügyvédje személyesen, vagy kellően nem informált helyettese útján járt el, mert a helyettes ténye a megbízóéval azonos tekintet alá esik. (C. II. 1921— 1930.) A kizárási kérelem csak olyan igazolt okokra alapítható, amelyek alapos kétséget támasztanak aziránt, hogy a bírót határozatának meghozatalában nem tárgyilagos és pártatlan meggyőződése, hanem egyéni érdekek és melléktekintetek vezetik. A nyilvánvalóan alaptalan kizárási kérelmet előterjesztő felet a Te. 7. §-a a Pp. 544. §. megfelelő alkalmazásával kiszabandó pénzbirsággal sújtja. (VI. 60.) Adott esetben pl. nem fogadta el a Kúria kizárási okul, hogy a kifogást emelő férj peres ügyében Ítélkező tanács ugyanennek a félnek egy megelőző perenkivüli ügyében a tényállást a fél felfogása szerint helytelenül állapította meg. (VI. 60.) Nem alkalmas kizárási okul az sem, hogy a bíróság a fellebbezés tárgyalására a kifogást emelő fél felfogása szerint túlságosan rövid határidőt szabott. (VII, 376.) Ugyanígy nem fogadta el a Kúria az egyik vidéki Tábla elnöke és bírái ellen azon az alapon felhozott aggályossági ki-