Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

200 — Végrehajtási kérelem — róságot is, amely külföldi székhelyen bizonyos szervezet mellett állandóan működik, arra való tekintet nélkül, hogy eljárása állami jogszabályon, vagy részben, illetőleg egészben a felek magánjogi rendelkezésén alapszik-e. Ezért az ilyen bíróság ítéletét is csak a Pp. 414. §-ában meghatározott feltételek fennforgása esetén lehet Magyarországon végrehajtani. (VII. 259.) A külföldi bíróság megkeresése alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogás csak az ellenfél előzetes meghallgatása után dönthető el. Ennek mellőzése esetén a végrehajtást szenvedő felfolyamodására feloldásnak van helye. (VI. 496.). A kifogástétel joga mindenesetre megilleti azt, aki ellen a végrehajtást foganatosították és akinek, mint a végrehajtást szenvedőnek az elrendelő végzést kézbesítették, még ha a megjelölés hiányos volta miatt kétséges vagy vitás is, hogy azonos-e azzal, aki ellen a külföldi bíróság a megkeresésében a végrehajtás elrendelését kérte. (C. 8600—1930.) 4) A végrehajtási kérelem alakja, tartalma, felszerelése. Vht. 6., 8. tok, Ppé. 3Jf., 35. §-ofc. Te. 59., 62, %-ok, Belföldi mulasztási ítélet, bírói egyesség vagy fizetési meghagyás alapján is a kielégítési végrehajtásnak végzéssel elrendelését, nem pedig végrehajtható kiadmányt kell kérni, ha a végrehajtást olyan követelés érvényesítése végett kérik, amelyről jelzálogadóslevelet, telekadóslevelet, vagy biztosítéki okiratot álítottak ki, (Te. 62. §. 4. bek. 5.), amit a Kúria megállapíthatónak talált olyankor, amikor a végrehajtató a biztosítéki okiratot nem ugyan a végrehajtási kérvényhez, azonban már előbb a keresetlevélhez, majd pedig a végrehajtási kérelmet elutasító végzés ellen beadott felfolyamodásához mellékelte, a végrehajtási kérvény tartalma szerint pedig a végrehajtást arra az ingatlanra is kérte, amelyre a jelzálogjog a végrehajtás útján érvényesített követelést magában foglaló biztosítéki összeg erejéig a biztosítéki okirat alapján már be volt kebelezve. (VII. 956.) Ugyanígy kell kérni a végrehajtás elrendelését akkor is, ha a követelés egy részéről állíttatott ki biztosítéki okirat (B. Tsz. 1152—1932.), ha egy fizetési meghagyásban többen mint pertársak vannak marasztalva és a végrehajtás nem egyszerre rendelendő el valamennyi marasztalt pertárs ellen (B. Tsz. 6268—1931.); ha a többek ellen kibocsátott váltó-fizetési meghagyást még nem kézbesítették mindegyik kötelezett részére, a kötelezettek egyike pedig kifogással is élt (Te. 62. §. 4. bek. 1. pont), még ha ez a kifogás nem is érintené a többiek kötelezettségét (B. Tsz. 10.619— 1931.); továbbá, ha külön végzésben állapíttattak meg olyan eljárási költségek, amelyek az általános szabályok szerint vég-