Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
— Végrehajtható közokiratok — 197 Közjegyzői okirat alapján — ha a törvényszabta feltételeknek megfelel — kielégítési végrehajtásnak van helye; biztosítási végrehajtás elrendelésére azonban nem szolgálhat alapul akkor sem, ha a feleknek ez iránt kötött megegyezését magában foglalja, mert az ilyen megegyezés érvénytelen. (VII. 158.) Az izraelita községkerületi bíróság által törvényes hatáskörében, a hitközség és alkalmazottjai között az alkalmazási viszonyból felmerült peres ügyekben hozott határozat, mint közigazgatási úton hozott határozat a Vht. 1. §-ának h. pontja és a Pp. 31. §-ának 7. pontja értelmében bírói úton végrehajtható. (V. 558.) A jogerős bírói jóváhagyással ellátott kény szer egy esség és a táblás kimutatás kivonata alapján csak a táblás kimutatásban felvett követelések elismert része tekintetében van helye kielégítési végrehajtásnak. A táblás kimutatásban fel nem vett követelés teljesítésében tanúsított késedelemnek az adós részére az egyességben biztosított kedvezmények elvesztése szempontjából sincsen jelentősége; az ilyen késedelem tehát nem teszi az egyességet az abban vállalt hányadot, vagy — részletfizetés kedvezményének biztosítása esetén — a lejárt részleteket meghaladó részében végrehajthatóvá. (V. 1009. D. T.) De a táblás kimutatásban felvett követelések teljesítésében tanúsított késedelemnek is csak abban az eseben van ilyen jogi hatása, ha az adós az esedékessé vált tartozást a hitelező által az utólagos teljesítésre — az 1410—1926. M. E. sz. rendelet 79. §-ának megfelelően — legalább nyolc napot tevő záros határidő engedésével hozzá intézett írásbeli megintés ellenére nem elégíti ki. (IV. 1062. D. T., IV. 1063. D.T. IV. 1064. D. T. V. 968. D. T.) A IV. 1062. szám alatt közölt határozat szerint erészben közömbös az is, hogy az egyesség idevonatkozóan milyen rendelkezést tartalmaz, mert a felek a végrehajthatóság szempontjából nem szabályozhatják a késedelem beálltát és annak következményeit a rendeletben foglaltaktól eltérő s az adósra terhesebb módon. Ezek szerint a követelésnek az egyességben vállalt hányadot s az egyesség értelmében esedékessé vált részleteket meghaladó s így csak az adós késedelme esetén követelhető része tekintetében csak az egyesség^ a táblás kimutatás kivonata és a rendeletben megszabott követelményeknek megfelelő felhívás együtt szolgálhat kielégítési végrehajtás alapjául. A felhívásnak a hitelezőtől kell erednie; a Hitelezői Védőegylet felhívása ezt nem pótolja. (V. 968. D. T.) A felhívásban határozottan nyilatkoznia kell a hitelezőnek a tekintetben is, hogy az adós késedelme esetén az egyességben vagy a törvényben részére biztosított jogok közül melyiket kívánja igénybe venni; nem elég az olyan határozatlan tartalmú záradék, mint ez:
