Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

\194 — Végrehajtható közokiratok — kezdése sem, amely szerint a bíróság pénzbírsággal bünteti azt a felet, vagy képviselőt, aki jobb tudomása ellenére az ügyig tartozó oly tényt állít, amely nyilvánvalólag valótlan, az ügyre tartozó tényt nyilvánvalólag alaptalanul tagad, vagy nyilván­valólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra. (V. 114.) Kártérítéssel tartozik az a végrehajtató, aki a végrehaj­tást szenvedő tartozása fejében másnak a birlalásában levő in­góságokat a birlaló kifejezett beleegyezése nélkül lefoglaltat, (VI. 671.), úgyszintén az is, aki a végrehajtási úton zárlat alá vett ingatlan bérlőit (haszonbérlőit), jóllehet azoknak bérlői minőségéről és birtokban létéről előzetesen tudomása volt, vég­rehajtó útján a zárlat foganatosításakor nyomban kitette a bérleményből (haszonbérleményből), ahelyett, hogy a bérösz­szeg zár alá vételével megelégedett volna. (VI. 184.) Az ingó­ságok szoros zár alá vételével kapcsolatban kinevezett zárgond­nok azonban, ha a végrehajtató hozta is javaslatba, a szoros zárt kérő, a szoros zárt szenvedő és a végrehajtási bíróság kö­zös meghatalmazottjának tekintendő, a végrehajtató tehát a zárgondnoknak csak azokért a károsító tényeiért és mulasztá­saiért felelős, amelyek az ő egyoldalú különös utasítására ve­zethetők vissza s ezekért is csak akkor, ha azok ellen a szoros zárt szenvedőnek nem volt módja fellépni. (V. 695.) I. Cím. Általános határozatok. (Vht. 1—42. §§.) 2. VégreJiajtható — belföldi — közokiratok. Vht. 1. §. Ppé. 31. §. A végrehajtás elrendelése szempontjából a végrehajtást elrendelő bíróság hivatalból állapítja meg azt, hogy a végre­hajtási kérelem alapjául szolgáló bírói határozat ellen van-e helye fellebbvitelnek, vagy sem. (VII. 187.) Minthogy a Te. 31. §-a értelmében a fellebbezésben elő­terjesztett kérelmet megváltoztatni nem lehet, a fellebbezési határidő elteltével a fellebbező féllel szemben az ítélet meg nem támadott része jogerőssé lesz s annak alapján kielégíté­si végrehajtás elrendelésének helye van. (VII. 260.) A határo­zat nem dönti el azt a kérdést, hogy ugyanezt a szabályt a fel­lebbező fél ellenfelére is alkalmazni kell-e a csatlakozásra meg­szabott határidő elteltével? A Te. 28. §-ának utolsó bekezdésé­ben foglaltakra tekintettel ez kétséges. Ha jogorvoslat (ellentmondás) következtében az ennek elintézésére hivatott bíróság az ítéletet csak részben — pl. a perköltségre vonatkozó rendelkezés érintése nélkül csak a per főtárgya tekintetében — helyezte hatályon kívül, az ítélet töb­bi része alapján, annak jogerőre emelkedése után, jogszerűen lehet kielégítési végrehajtást kérni. (V. 966.)

Next

/
Thumbnails
Contents