Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Végrehajtható közokiratok — 195 Az ítélet vagy egyezség tartalmi hiányai a végrehajthatóságnak csak akkor állanak útjában, ha a végrehajtást elrendelő ibíróság által nem pótolhatók. így, ha az ítélet az örökösöket jogelődjük tartozása fejében, annak a hagyatékára vezetendő végrehajtás terhével marasztalja, azt azonban, hogy a hagyaték miben áll, közelebbről meg nem jelöli, ez még nem teszi végrehajthatatlanná az ítéletet, hanem ilyenkor a hagyatéki vagyon mibenlétét a végrehajtás elrendelése előtt a felek meghallgatásával kell tisztázni. (VII. 282.) Ugyanígy kell tisztázni a felek megállapodásának közelebbi tartalmát akkor, amikor a végrehajtást bírói egyezség alapján kérik és az egyezség csak meghatározott dolgoknak (gazdasági épületek) fele-fele részben való közös használatáról rendelkezik, annak felderítése nélkül, hogy mi volt a felek megegyezése a kérdéses dolgok miként váló birtoklása és használata tekintetében. (V. 206.) Ha pedig a végrehajtás alapjául szolgáló bírói határozatban a költség fizetési kötelezettségre sem az egyetemlegesség, sem a költségviselés arányának kulcsa nincs kimondva, ezt a végrehajtást elrendelő bíróság nem pótolhatja ugyan, elrendelheti azonban a végrehajtást úgy, hogy az eljárási költség a marasztalt feleket fejenkint egyenlő részben terhelje. (VI. 754.) A végrehajthatóság azonban a teljesítési perekben hozott ítéletnek nem minden esetben szükséges kelléke, bár általánosságban ez a szabály. Kivételek vannak a szabály alól a telekkönyvi szolgáltatással — pl. tehermentesítésre kötelezéssel kapcsolatban, amidőn a pernyertes fél a megítélt jogot, végrehajtás kérése helyett, közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál beadott kérvénnyel érvényesítheti. (VII. 401., 854.) A csődtömeg marasztalásáról pedig a Kúria 45. sz. polg. jogegységi határozata a következőképen rendelkezik: „Ha a csődmegtámadási pernek, vagy a csődtömeg áltál, vagy a csődtömeg ellen inditott más pernek a költségét a csődtömegnek kell viselnie, az ítélet (végzés) nem szólhat akként, hogy ren<delkezése álapján a csődtömeg ellen kielégítési végrehajtásnak legyen helye, hanem annak megállapítására kell szorítkoznia, hogy a költség a csődtömeget terheli és az 1881:XVII. t. c. 50. %-ának korlátai között egyenlítendő ki." (VI. 15. és 38.) Ugyanezt az elvet alkalmazta a Kúria pénzintézet érdekkörébe tartozó és az 5836—1926. M. E. és 920—1917. M. E. sz, rendelet értelmében kényszerfelszámolás alatt álló vállalat marasztalásánál is. (VI. 1200.) Amikor azonban a jogegységi döntvény meghozatala előtt keletkezett, jogerős ítélet végrehajtás terhével kötelezte a csődtömeget perköltség fizetésére, a Kúria megállapította, hogy ez az ítélet végrehajtható közokirat és annak az alapján a kielégítési végrehajtást elrendelte. (VI. 142.) Végrehajtás terhével való marasztalásnak helye van a 13*