Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

186 — Ügyvédi költség összege — Az ügyvéd munkadíjainak és kiadásainak a saját meg­bízójával szemben való megállapítását akár az ügyvédnek, akár a megbízónak annál a bíróságnál kell kérnie, amely az ügyben elsőfokban eljárt. A törvénynek most kiemelt rendelkezésétől eltérésnek helye nincsen. (V. 960. D. T.) A gyámhatóság által kirendelt gondnok ügyvédi díjköve­telésének megállapítása a hatásköri bíróság állásfoglalásának megfelelően (1928. Hb. 16/13.) nem a rendes bíróságnak, ha­nem a kirendelő gyámhatóságnak a hatáskörébe tartozik. (VI. 1134.) Nincs helye az ügyvédi díjak és költségek bírói megálla­pításának az ügyvéd ellen indított panaszeljárás keretében sem, mert a panaszeljárásban csak az a kérdés tehető vizsgálat és el­bírálás tárgyává, vájjon a panaszlott ügyvédnek van-e bíróilag" már megállapított vagy a panaszos által elismert olyan díja és költsége, amelynek erejéig a birtokában maradt összegre megtartási jogot gyakorolhat. (V. 961. D. T.) A panaszeljárás­ban tehát az ügyvédi díjmegállapításnak még a felek beleegye­zése esetében sem lehet helye. (V. 962. D. T.) Bár az 1912:VII. t.-c. 6. §-a értelmében az elsőbíróságnál alkalmazott olyan jegyző, vagy titkár, aki a gyakorlati bírói és ügyvédi vizsgát letette, felruházható azzal a működési körrel, hogy perenkivüli ügyekben bírói határozatot hozhasson, még­is a bírósági fogalmazószemélyzetnek ez a jogköre kiterjesz­tőleg nem magyarázható. Minthogy pedig az önálló működési körrel felruházott jegyzők működési körét szabályozó 13.100— 1912. I. M. számú rendelet a perenkivüli ügyvédi díjmegállapí­tási eljárási az önálló működési körbe utalt ügyek között nem említi, ezért az önálló működési joggal felruházott jegyző vagy titkár által hozott ilyen díjmegállapító végzés törvényszerűnek el nem fogadható. (B. T. IX. 9683—1931.) A gyakorlatban vitás, hogy az ügyvédi díjmegállapítási eljárásban külön eljárási költség megállapításának helye lehet­e. A debreceni Tábla egyik határozatával (IV. 1103. D. T.) a fo­lyamodó ügyvéd részére állapított meg ilyen eljárási költséget, a budapesti Tábla azonban az ilyen külön eljárási költség meg­állapítását csak egészen kivételesen tartja helyénvalónak. Az a körülmény, hogy a behajtási perben a bíróság a Ppé. 18. §-a értelmében már megállapított költséget a megálla­pított összegnél kisebb összegben ítélte meg az ügyféllel szem­ben, 'az ügyfelet a behajtási perben nyertessé még nem teszi és ez a körülmény egymagában a perköltségek kölcsönös meg­szüntetésére alapul nem szolgálhat. (VII. 155.) Az itt érintett ügyvédi munkadíjak és költségek összeg­szerű meghatározásánál az ügyvédi rendtartás 54. szakaszának általános szabályai irányadók. (VI. 762., IV. 1100. D. T., V. 1005. D. T.) Az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően pl. z.z;

Next

/
Thumbnails
Contents