Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
— Ügyvédi panaszéijárás — 187 ügyvéd ügyfelétől a per előkészítésének körébe tartozó ténykedéseiért, — aminők az iratok tanulmányozása, lemásolása, az ügyféllel vagy ellenféllel folytatott megbeeszélések stb., — külön díjazást nem igényelhet, mert ezeknek a díjazása az érdemi ténykedések díjazásában bennefoglaltnak tekintendő. (V. 965+ D. T.) A Kúria jogegységi tanácsának 50. számú döntvénye értelmében a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárásban a vagyonfelügyelőt megillető díjat és költséget nem az összes követeléseknek, tehát a külön kielégítésre, az előnyös kielégítésre jogosult és a hányadrészes hitelezők követeléseinek kielégítésére rendelkezésre álló egész vagyon alapján, hanem csupán a hányadrészes hitelkielégítésére szolgáló tiszta vagyonfedezet, — az ú. n. szabadvagyon, — alapulvétele mellett kell megállapítani. (VI. 497.) A Kúria 38. számú polgári döntvénye értelmében a kielégítési végrehajtás annak a perköltségnek vagy más eljárási költségnek az erejéig, amelyben a felet az ellenfél részére marasztalták, elrendelhető annak az ügyvédnek a javára is, aki az ellenfelet a marasztaláskor képviselte. Ebből következik, hogy az ügyvéddel vagy engedményesével szemben a Vht. 42.. §-ában szabályozott eljárásnak egyedül a fél ellen igazolt veszély esetében helye nem lehet, hanem a visszvégrehajtási igény veszélyezettségének előfeltételei a végrehajtás kérésére önállóan fe1 jogosított ügyvéddel szemben külön igazolandók. (V. 737. B. T.) B) Ügyvédi panaszeljárás. Az 1874 :XXXIV. t.-c. 66. §-ának első bekezdése azt az eljárást utalja a kir. törvényszék hatáskörébe, amely az ügyvéd ellen a hivatkozott törvény 44., 46. és 48. §-aiban felsorolt kötelességszegések valamelyike miatt emelt panasz folytán indíttatik. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében azonban az ügyvéd ellen ez a panaszeljárás csak akkor kötelező, ha az az 1874:XXXIV. t.-c.44. §-a alapján az iratok kiszolgáltatáséra irányul, — abban az esetben ellenben, ha az ügyfél az ügyvéd ellen az 1874:XXXIV. t.-c. 46. és 48. §-ai alapján a behajtott pénzek elszámolása vagy kiadása iránti követelést kiván érvényesíteni, úgy az ezekre irányuló követelés a 66. §-ban szabályozott panaszéi járás kikerülésével polgári per útján is érvényesíthető. (IV. 1098. Gy. T. IV. 1099. D. T. — D.T, III. 2563 —1929.) Az ügyvédi rendtartás 48. §-ában említett kiszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a behajtott perköltségre vagy eljárási költségre. Ugyancsak nem tárgya a panaszeljárásnak az sem, hogy vita esetében az ügyvéd és ügyfél szembenálló köve-