Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Szervezett választott bíróság — 171 bíráknak ezt a magatartását a választás elfogadásából eredő kötelezettségük teljesítésének megtagadásaként értelmezi és amennyiben a peres felek ilyen esetben nem élnek az őket a Pp. 771. és 773. §-ai értelmében megillető jogukkal, úgy a feleknek ezt a tényét a választott bíróság szerződéstől való hallgatólagos elállásnak minősíti. (VI. 726.) A Pp. 786. §. értelmében a rendes bíróság által a választott bírósági ítélet meghozatalára kitűzött határidő sikertelen elteltével a választott bírósági szerződés ugyancsak hatályát veszti. (IV. 1106. D. T.) A választott bírói szerződés tárgyát képezheti minden olyan vagyonjogi vita, amelyet a törvény nem utal valamely br róság kizárólagos hatáskörébe. így pl. az ügyvédi és zárgondnoki díjak és költségek mennyiségének megállapítását a felek ugyancsak minden korlátozás nélkül választott bíróságra bízhatják. (C. IV. 4930—1932.) Külföldi választott bírósági ítéletnek Magyarországon anyagi jogi kötelező hatálya csak akkor állhat fenn, ha a külföldi ítélet a vonatkozó állami szerződések értelmében Magyarországon végrehajtható lenne. (VII. 259.) b) Különleges szabályok a szervezett választott bitósági eljárásban. Az előbb ismertetett jogszabályok teljes mértékben csupán a felek szerződési akaratából létesülő magán választott* bírósági eljárásban érvényesülnek. A különleges törvényes rendelkezések alapján működő és hatósági szervezettel biró szer vezett választott bírósági eljárásban azonban ezek a jogszabá-. lyok csupán a vonatkozó különleges törvényes rendelkezésekkel összhangban alkalmazandók. Az 1881 :LIX. t.-c. 94—99. §-aiban foglalt törvényes rendelkezésekkel szabályozott tőzsdebíróság hatásköre tekintetében a kereset tartalma és a per tárgyává tett jogviszony jogi természete az irányadó. így tehát pl. a K. T. 258. §. 1, 2, 3, illetve a K. T. 259. §. 1, 3, 6, 7. pontja alá nem tartozó követelések tekintetében a tőzsdebíróság hatásköre sem ki nem köthető, sem meg nem állapítható. (VI. 252.) A Kúria állandó gyakorlata szerint a tisztességtelen versenyből eredő abbanhagyási keresetnek az 1923 :V. t.-c. 44. §ában meghatározott iparkamarai választott bíróság előtt történt érvényesítése kizárja, hogy a sértett fél utóbb a rendes bíróság előtt ugyanabból a versenycselekményből származott kárigényt érvényesítsen. Ez a szabály még akkor is áll, ha a választott bírósághoz abbanhagyás iránt beadott kereset a kárigénynek külön perben való érvényesítésére vonatkozó jogfenntartó nyilatkozatot is- tartalmaz. (VI. 477., 642.)