Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

172 — Bíróság megalakulása — B) A választott bíróság megalakulása és a válasz­tott bírósági eljárás. Pertársaság esetében a választott bíró személyét a per­társak a Pp. 768. §-a értelmében együttesen választják és olyan esetben, ha a választandó bíró személyében nem tudnak meg­egyezni, szavazatuk többsége, többség hiányában pedig a sors­húzás dönt. A bíróválasztásnak ez a módja azonban csak olyan esetben nyer alkalmazást, amidőn a pertársak a bíró megválasz­tásában valamennyien ténylegesen részt is vettek, mert ameny­nyiben a pertársak valamelyike a közös bíró személyének kije­lölésében ténylegesen nem vesz részt, úgy a Pp. 772. §-ának rendelkezései alkalmazandók. (C. IV. 1684—1932.) A Pp. 772. §-a értelmében a mulasztó fél helyett a bíróvá­lasztás jogát a rendes bíróság gyakorolja. A rendes bíróság­nak ebben a kinevezési jogkörében, mint többen, benne foglal­tatik a rendes bíróságnak az a kisebb joga is, hogy a válasz­tott bíró (elnök) megválasztásánál a szerződésben a felekre nézve előírt eljárást (kijelölés, választás, sorshúzás, stb.), a mulasztó fél helyett teljesíthesse. (V. 1261.) A választott bíróság eljárását folytathatja és ítélettel befejezheti akkor is, ha valamelyik fél azt állítja is, hogy a vá­lasztott bírósági szerződés érvénytelen, vagy hogy a bíróság valamelyik tagja az ügyben nem járhat el. (V. 1261.) A Pp. 776. §. második bekezdése a választott bírósági el­járásban az ügyvédi képviseletet csak megengedi, ezért ebben az eljárásban az ügyvédi képviselet még akkor sem kötelező, ha a választott bíróság a Pp. 776. §. első bekezdése alapján a törvényszéki eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazását hatá­rozta is el. (C. IV. 5555—1931.) A választott bíróság a hatáskörébe tartozó ügyek eldön­tésénél az azok elbírálásához szükséges előkérdéseket önál­lóan ítéli meg és így a szükséghez képest szakértőket is meg­hallgathat. (C. IV. 3644—1930.) A választott bírói eljárásban főbeavatkozási keresetnek csak abban az esetben lehet helye, ha az eljáró választott bí­róság a főbeavatkozó és a főperbeli felek között létrejött érvé­nyes választott bírósági megállapodás alapján ebben a vi­szonylatban is érvényesen megalakult, mert ilyen szerződés nélkül a főperbeli választott bíróságnak a főbeavatkozási kere­set elbírálására hatásköre nem lehet. (VI. 662.) A budapesti ítélőtábla IV. számú polgári tanácsa adott esetben kimondotta ugyan, hogy a Kereskedelmi és Iparkama­ra mellett működő választott bíróságnak, vagy elnökének ha­tásköre nem terjed ki a Ppé. 18. §. szerinti ügyvédi díjmegál­lapításra, mert a 23.900—1924. I. M. számú rendelet 1. pontja ezt a kérdést nem utalja a most megnevezett választott bíró-

Next

/
Thumbnails
Contents