Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

170 — Választott bíróság tagjai — melyikének egyoldalú intézkedésére bízná, (pl. az alperesként szereplő egyesület választmányára bízná) nyilvánvalóan törvényellenes és alkalmas arra, hogy a választott bírák függetlenségét érintse. Az ilyen választott bíróság már eleve nélkülözné a pártatlansig, érdektelenség és függetlenségnek azokat a feltételeit, amelyek a bírói döntés és az ügyfélegyenlőség közérdekű követelményeit biztosítják. Ezért a választott bíróság megalkotásának ez a módja a bírói ítélkezés általános alapelveibe és így a közrendbe ütközik, ellenkezik a jóerkölcscsel is, következésképen az ilyen választott bírói szerződésnek a felek elfogadó nyilatkozatára való tekintet nélkül joghatálya nem lehet. (VII. 1088.) Ugyancsak érvénytelennek tekintette a Kúria adott esetben az egyesületi alapszabályokban foglalt olyan választott bírósági kikötést is, amely a szóbanforgó nyugdíjegyesület és tagjai között felmerülő jogviták tekintetében a választott bírósági eljárás megindítását az illető tag által az egyesülethez előzetesen beküldendő bizonyos összegű költség lefizetésétől tette függővé, mert ilyen esetben a kikötött választott bírósági eljárást a megfelelő vagyoni erővel nem biró tagok igénybe nem vehetnék. (V. 1149.) A Pp. 775. §. 1. pontja értelmében a választott bírósági szerződés hatályát veszti, ha a szerződésben megnevezett választott bíró meghal. Ez a szabály azonban csak arra az esetre áll, ha a választott bírák személyének a megválasztása a felek akaratmegegyezésének az eredménye volt, de nem vonatkozik arra az esetre, ha mindegyik fél a maga részéről nevezhet választott bírót és ezek a választott bírák maguk választják az elnököt. Ez még akkor is így értelmezendő, ha a megválasztott bírák és elnök neve az egyszerűség kedvéért mindjárt a választott bírósági szerződésbe is felvétetett. Ilyen esetben ugyanis a Pp. 771. §-a nyer alkalmazást, (rv. 1422., — C. IV. 4015— 1930.) Az 1925:VIII. t.-c. 20. §-a értelmében tényleges szolgálatot teljesítő ítélőbírák és ügyészek, — törvényben megjelölt kivételektől eltekintve, — választott bíróságohban részt nem vehetnek. A most kiemelt törvényes rendelkezés ellenére hozott választott bírói Ítéletek semmisek. (IV. 1422.) Az 1925:VIII. t.nc. 20. §-ának ez a tilalma azonban nem alkalmazható olyan esetekre, amidőn a törvény életbeléptetése előtt kötött választott bírósági szerződésben tényleges szolgálatban álló ítélőbíró neveztetett meg, azonban az így kijelölt bíró a törvény életbelépése után lefolytatott váhozatalakor már nincsen tényleges szolgálatban. (IV. 1422.) Olyan esetben, amidőn a választott bírák tisztüknek ellátását díjaik előlegezésétől teszik függővé és díjaik biztosításáig az eljárást nem hajlandók lefolytatni, a Kúria a választott