Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
158 — Bizonyítási teher — tói ezért a bizonyításra kötelezett fél el nem zárható. (VI. 1333.) A bizonyítási teherre vonatkozó jogszabályok általánosságban a házassági perben is alkalmazást nyernek. Ebből folyólag pl. az elhagyó félnek áll az érdekében olyan tényeknek a bizonyítása, amelyekből arra lehet következtetni, hogy távozása nem eshetik az ő terhére és így távozása bontóokul nem szolgálhat. (C. III. 3468—1932.) A házassági perben a család legszűkebb, sokszor elzárt körében előfordult cselekmények tekintetében a bizonyítékok szabad mérlegelésének, sőt a közvetett bizonyítási módnak is különösen tág tere van. Ezért pl. a házasfelek bemondásán és panaszkodásán alapuló bizonyítékokat sem lehet pusztán abból az okból figyelmen kívül hagyni, hogy azok a bizonyító féltől erednek. (C. Hl. 3209—1933.) Minthogy pedig a mostemlített családi körülményekről és a feleknek egymással szemben tanúsított viselkedéséről rendszerint csak a közeli hozzátartozók tudnak, ezért a rokontanuk vallomása pusztán a rokonsági viszonyra való tekintettel figyelmen kívül nem hagyható. (VI. 791.) Ugyanígy mérlegelés tárgyává tehetők a házassági perben a 14-ik életévüket még be nem töltött tanuk .vallomásai is, bár a Kúria családerkölcsi szempontból csak a legvégső esetben tartja megengedhetőnek, hogy a szülők köteléki perében a kiskorú, vagy éppen fejletlen, sőt serdületlen korú gyermekek tanukként kihallgattassanak. (VI. 869.) A tanúvallomásoknak és általában a bizonyításnak az eredményét a bíróság a házassági perben is szabadon mérlegelheti, — (VII. 1061.), — sőt belátásához képest pl. a férj elJei_ lefolytatott becsületügyi eljárás eredményeit is a bírói mérlegelés körébe vonhatja. (C. III. 1494—1933.) Az ideiglenes nőtartás iránt folytatott perben kiderített tényállás a bontóperben ügydöntő vétkesség kérdésében nem irányadó és az ideiglenes nőtartási perben ítélkező bíróság határozata és ténymegállapítása a bontóperben ítélkező bíróságra nézve az ítélt dolog hatályával nem bír. (IV. 1241., V. 43.) A házassági bontóperben önálló elbírálás tárgya az, hogy a házastársak valamely cselekedete alkalmas-e bontóok megállapítására. Ezért tehát a bontóper bíróságát nem köti az a tény sem, hogy pl. az alperest a bontóokul felhozott cselekmény miatt a büntetőbíróság már jogerősen elitélte. (C. III. 2909—1933.) A Pp. 669. §-a értelmében a félnek eskü alatti kihallgatása bontóok megállapítására csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. (VI. 768., — C. Hl. 1484—1932., C. IIL €068—1932.)