Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Bizonyítási szabályok 15? ítélése tekintetében jelentőséggel bírnak, különösen pedig,, amelyek a házasság felbontására felhozott okok valósága el­len szólnak. (IV. 1170., — C. Hl. 2913—1932., C. III. 4011— 1932.) A Pp. 669. és 670. §-ainak ezeket a rendelkezéseit a Te. sem helyezte hatályon kívül. (VII. 528.) Ezek szerint tehát a házassági perekben a többi polgári perekben fennálló tárgyalási és rendelkezési elv a Pp. 670. §-a értelmében az officialitás elvével szemben háttérbe szorul annyiban, amennyiben a bíróság azokat a tényeket és bizonyí­tékokat hivatalból is kutatni köteles, amelyek a házasság fel­bontása ellen szólnak. (VII. 17., 146.) Az officialitásnak most kiemelt elvéből következik, hogy a bíróság a házasság fenn­tartása érdekében nemcsak azokat a bizonyítékokat veheti fi­gyelembe, amelyeket a felek az előtte folyamatba tett perben előterjesztettek, hanem azokat is, amelyek más per adataiból jutnak a bíróság tudomására. (C. III. 6246—1931.) A Pp. 657. §-a a házassági bontó- és válóperekben a tény­állás felderítése céljából a házasfelek személyes meghallgatá­sát is kötelezően előírja és ez csak akkor mellőzhető, ha az ügy eldöntésére jelentőséggel nincsen, vagy ha annak foganatosítá­sa nagy nehézségekbe ütközik. (VH. 602.) A bíróságnak az officialitás elvéből folyó ez a kötelessé­ge azonban nem terjed ki odáig, hogy a felek meghallgatásán kívül bizonyítékok után kutasson is. (VII. 470.) A Pp. ~)69., 670., 672. és 445. §-oknak egybevetett értel­me szerint a házasság fenntartása érdekében nem lehet ugyan alkalmazni azokat a szabályokat, melyek a tényállításokra, vagy az okiratra teendő nyilatkozatok elmulasztásának a kö­vetkezményeit mondják ki, ámde ez a jogszabály nem köti meg a bírót abban, hogy a peres félnek a tárgyalásról való elmara­dását és a nyilatkozattételnek ily módon való elmulasztását bírói meggyőződésének megalkotásánál figyelembe ne vehesse és ebből következtetéseket ne vonhasson le. (VII. 633.) Abból^a szabályból folyólag, hogy a házasság fenntartá­sa érdekében a bíróság a vonatkozó tényeket és bizonyítékokat hivatalból is figyelembe veszi: következik, hogy a házassági peres eljárásban nem alkalmazhatók azok a szabályok, amelyek a bíróság előtti elismerésnek, joglemondásnak, vagy beismerés-* nek a következményeit állapítják meg. Nem jöhet tehát pl. figyelembe az alperesnek olyan nyilatkozata, hogy a házasság felbontását nem ellenzi. (C. III. 3829—1932.) Ugyanezért nincs jelentősége a peres felek által peren kívül tett beismerő nyi­latkozatoknak sem. (VI. 310.) A házasság megtámadására irányuló perben is a házas­ság lehető fenntartása (Pp. 670. §.) a törvény célzata, azon­ban az ügy elbírálásánál figyelembevehető tények bizonyítása-

Next

/
Thumbnails
Contents