Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

156 — Kereshetőségi jog — C) Képviselet, kereshetőségi jog. A H. T. 83. §-a értelmében, — az erőhatalom és cselekvő­képtelenség esetét kivéve, — a H. T. 78. és 80. §-aiban megsza­bott bontóokok alapján a keresetet csak hat hónap alatt lehet megindítani. A bírói gyakorlat az erőhatalom fogalma alá eso akadályoknak minősíti azt a körülményt is, ha a felperes kere­setének megindításában azáltal volt gátolva, hogy igazolt sze­génységénél fogva szegénységi bizonyítvány beszerzésére és pártfogó ügyvéd kirendelésének kérésére volt utalva. (C. III. 2827—1933.) Olyan esetben mégis, amidőn a felperes a jelzett hat hónapon belül még a szegénységi bizonyítvány kiadását sem kérte, a most említett erőhatalom megállapításának nem lehet helye. (VII. 148.) A kereseti jog érvényesítésére megszabott mostemlített hathónapos határidő szempontjából a felperes ügyvédjének a mulasztása erőhatalomnak nem tekinthető. (VII. 521.) Az ügyvédnek a házassági perben a Pp. 643. §. értelmé­ben a házassági per vitelére szóló különös meghatalmazást kell felmutatnia. Ebből következik, hogy a házassági perben a fellebbezésről való lemondást is csak a házassági perben eljáró ügyvéd terjesztheti elő, mert a különös meghatalmazásra való tekintettel az ügyfél maga ilyen lemondást érvényesen elő nem terjeszthet. (VII. 279.) Ha a perbenálló házastársak valamelyike a bontóper fo­lyama alatt meghal, a bontóper nem folytatható, úgyhogy ilyen esetben a fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak ítéletét hatályát vesztettnek köteles nyilvánítani. Ilyen esetben a per­költség viselése kérdésében a bíróság a per körülményei sze­rint ítélettel határoz, azonban nem terjeszkedhetik ki az ügy érdemének a peres felek vétkessége szempontjából való eldön­tésére. (VII. 1006.) A Pp. 644. §-a, illetve a Te. 55. §-a értelmében a házas­sági perekben a kir. ügyészség és a házasságvédő közreműkö­dése is kötelező. Ebből következik, hogy a most hivatkozott törvényhelyek kölcsönösen meghatározzák a peren kívül álló azokat a személyeket, akik mint mellékbeavatkozók a perben részt vehetnek. Ezért tehát a most megjelölt személyeken kí­vül eső harmadik személyek a házassáqi perben mellékbeavaU közéként nem vehetnek részt. (B. T. XI. 1563—1931.) D) Bizonyítási szabályok a házassági perekben. A Pp. 669. és 670. §-ok egybevetett értelme szerint a há­zasság fenntartása érdekében hivatalból is figyelembe kell ven­ni mindazokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a felek részéről a kereseti kérelem megalapítására felhozott okok meg-

Next

/
Thumbnails
Contents