Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Uj tényélőadások — 133 liatja az arra alkalmasnak talált bizonyítékokra. Ebből következik, hogy nincsen kötve a felek által ajánlott bizonyítékokhoz sem, hanem ha a tényállást kellően felderítve látja, megfelelő indokolással mellőzheti a felek által ajánlott bizonyítást. Az ajánlott bizonyítás indokolt mellőzése is a bizonyítékok szabad mérlegelésének körébe esvén, a bizonyítás mellőzése sem tehető felülvizsgálat tárgyává. (V. 361.) A bizonyítás mellőzésére azonban nem szolgálhat okul az a körülmény, hogy a bíróságnak csupán feltevéseken alapuló következtetése mellett a felek valamelyikének bizonyítani kívánt tényelőadása nem látszik valószínűnek, mert az olyan bizonyítási kérelem, amely eredményessége esetében a bírói következtetések okszerűségének a megdöntésére alkalmas lehet, a bizonyítás felvétele előtt célra nem vezetőnek már előzetesen ki nem mondható. (VI. 605.) Ugyancsak nem mellőzhető az ügydöntő ténykörülményre kért tanubizonyítás egyedül azon a címen, hogy a kihallgatandó tanú a perben maga is érdekelt. (V. 752.) A bizonyítási indítványnak indokolás nélküli mellőzése természetesen jogszabályellenes. (C. VII. 600—1931.) A Pp. 320. §-a értelmében a bíróság szabad belátása szerint ítéli meg az okiratok bizonyító erejét is. Ezért ha a bíróság valamely okiratot szabad mérlegelési joga alapján aggálytalannak minősít, ez a döntés felülvizsgálati támadás tárgyává nem tehető. (VI. 198.) A tanúvallomások bizonyító erejének a kérdése ugyancsak a felülvizsgálat körén kívül eső szabad bírói mérlegelésnek a tárgya. (V. 1260., VI. 197., — C. VI. 8702—1930., C. III, 843—1931,) Ezért a tanuk szavahihetőségének a fellebbezési bíróság részéről történt mérlegelése is kívül esik a felülvizsgálat körén. (C. VE. 4702—1931., C. II. 2834—1932., C. II. 3820— 1932.) A bíróság az ítéleti tényállást az összes bizonyítékoknak és a peranyag egész tartalmának tüzetes mérlegelésével tartozik megállapítani és a Pp. 270. §-a értelmében állásfoglalását részletesen tartozik megindokolni. A bizonyítékoknak ekként történt szabad mérlegelésén nyugvó bírói elhatározás eredménye csak azon az alapon vizsgálható felül, amennyiben az okszerűség szabályaival ellentétben áll. (C. III. 3512—1931., C. III. 5213—1931.) e) Uj tények és új bizonyítékok figyelembevétele. A Pp. 535. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban új tényállítások, új kereseti vagy védelmi jogalap, avagy új bizonyítékok — a most hivatkozott törvényszakaszban megállapított kivételektől eltekintve, — elő nem adhatók és figyelembe