Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

132 — Bizonyítékok mérlegélése — c) Helytelen ténybeli következtetés. A helytelen ténybeli következtetésre alapított panasz is csak akkor vehető figyelembe, ha szabatosan meg van jelölve és ha a felülvizsgálattal élő fél részletesen megjelöli, hogy a fellebbezési bíróság melyik következtetéseit és miért tartja helytelennek. (C. II. 2985—1930., C. H. 2736—1931., C. IL 3202—1931,) Az a körülmény azonban, hogy a fellebbezési bíróság a bizonyítékok szabad mérlegelése útján a felülvizsgálattal élő fél álláspontjától eltérő ténybeli meggyőződésre jutott, a panasz alaposságát megállapíthatóvá nem teszi, mert a Pp. 534. §. második bekezdésében említett nyílván helytelen ténybeli következtetésről csak akkor lehet szó, ha az okszerűség egyenesen kizárja azt, hogy valamely tényből a bíróság által megállapított ténybeli következtetést lehessen levonni, (V. 1260., VI. 197., — C. II. 2985—1930.), — amikor tehát a megtámadott következtetés a tapasztalat és a logika szabályai szerint teljesen kizárt és az okul vett tényből a megállapított tényre következtetni semmi esetre sem lehet. (IV. 1167., 1168., 1478., VI. 1088., — C. V. 2068—1930., C. V. 227—1931.) így pl. adott esetben okszerűtlennek nyilvánította a Kúria a fellebbezési bíróságnak egy részeg egyén részeg állapotában véghezvitt cselekményéről tett tanúvallomásán alapuló ténymegállapítását, mert az ilyen tényekről tett vallomás az okszerűség szabályai szerint megbízhatónak el nem fogadható. (C. Ili. 7913—1929.) Ugyinígy pl. okszerűtlennek minősítette a Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a következtetését, hogy a földművessorban élt örökhagyó utóöröklési joggal kívánta volna terhelni a felperes örökrészét, mert az egyszerű műveltségű örökhagyónak ilyen jogról nyilván tudomása sem lehet. (C. I. 664—1929.) Hasonlóképen nem fogadta el a Kúria a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy egyedül valamely elszámolásnak állítólagos ellenőrzéséből okszerűen lehetne következtetni az elszámolás elfogadására. (C. IV. 640jl—1929.) Ezzel szemben azonban okszerűnek minősítette a Kúria azt a következtetést, hogy a szeles időben kialvó jelzőlámpa a balesetet előidéző kőgula megvilágítására nem volt alkalmas. (C. IL 7325—1929.) d) Bizonyítékok mérlegelése. A bizonyítékok szabad mérlegelésének a megállapított tényállásban jelentkező eredménye a Pp. 534. §-<a értelmében nem tárgya a felülvizsgálatnak. (V. 1260., VI. 197.) \ bíróság meggyőződésének megalkotásában bizonyítási szabályokhoz kötve nem lévén, meggyőződését szabadon alakít-