Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

IrateUenesség — 131 alapján támadható meg, amennyiben a megtámadott tényállás megállapítása eljárási szabálysértéssel, nyilván helytelen ténybeli következtetéssel, vagy iratellenesen történt. (C. II. 3204 —1932., C. V. 4100—1933.) Amint arra már fentebb is rámutattunk, a felülvizsgálattal élő fél a tényállás megtámadása esetében tartozik pontosan és szabatosan megjelölni azokat a támadási okokat, amelyeket panaszában érvényesíteni kíván, különösen pedig tartozik pontosan megjelölni azokat az eljárási és anyagi jogszabár lyokat, amelyeket a fellebbezési bíróság a tényállás megállapításánál állítólag megsértett. (C. V. 1747—1930.) b) IrateUenesség. IrateUenesség címén csak azon az alapon lehet valamely ténymegállapítást megtámadni, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében szabatosan megjelöli azokat az iratokat, amelyeknek tartalmával a megtámadott ténymegállapítás ellentétes. (C. VI. 566—1931.) A bíróság azonban egyes bizonyítékoknak kellően indokolt elfogadásával olyan tényállást is megállapíthat, amely más bizonyítékok tartalmával összhangban nem áll. A tényállásnak tehát nem kell a felek által nyújtott valamennyi bizonyíték tartalmával egyeznie és így az a körülmény, hogy a megállapított tényállás valamely bizonyíték tartalmával nem egyezik, az irateUenesség fogalmát még ki nem meríti. (V. 1260; VI. 197., — C. V. 1528—1930., C. V. 3424—1930., C. II. 1329— 1932.) IrateUenességról tehát csak akkor lehet szó, ha a megtámadott ténymegállapítás a tárgyalásnak vagy a bizonyításnak azzal az adatával ellenkezik, amelyre a bíróság éppen mint a ténybeli meggyőződésének alapjául szolgáló adatra hivatkozott, (VI. 703.), — amidőn tehát a megállapított tényállás olyan perbeli adatokkal áll ellentétben, amelyek a fellebbezési bíróság mérlegelése szerint hitelt érdemlőek, amelyek azonban az elfogadott tényállással összhangban nincsenek. (V. 1290.) így pl. iratellenes a ténymegállapítás akkor, ha a periratokban a fellebbezési bíróság által megállapított tényállásra vonatkozó adat egyáltalában nem foglaltatik. (C. II. 3300— 1930.) Ellenben pl. nem tekinthető iratellenesnek, ha a fellebbezési bíróság ténymegállapítása a megelőző büntető per bizonyítási anyagával ellenkezik, mert a m. kir. Kúria Jf9. számú jogegységi döntvénye értelmében a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál a büntető bíróság döntéséhez és ténymegállapításaihoz kötve nincsen. (VI. 1109.) 9*