Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Szóbeli tárgyalás — 117 A Te. 30. §. harmadik bekezdése szerint a csatlakozást a fellebbezésről történt lemondás sem gátolja, (VII. 738.), — mégis sem ez a szabály, sem a Pp. 495. §-ának az a szabálya,, hogy a fellebbezési kérelem a szóbeli tárgyaláson felemelhető, nc?m alkalmazható olyankor, amidőn a jogorvoslattal élő fél a perben elismerő nyilatkozatot tett. A perben tett elismerést ugyanis visszavonni nem lehet és ezért sem a csatlakozási kérelem, sem a fellebbezési kérelem a kereseti követelésnek elismert részére nem vonatkozhatik. (VI. 753.) E) A fellebbezés szóbeli tárgyalása, a) Alaki szabályok. A fellebbezési bíróság tanácsa a jegyzőkönyvvezetőn kívül három bírói tagból áll. A Pp. 497. §-ával, illetve az 1925: VIII. t.-c. (Ppn.) 17. §-ával nem ellenkezik az az eljárás, ha az ügyet maga az elnöklő bíró ismerteti, továbbá, ha az elnöklő bíró egyúttal az ügynek előadója, illetve az ítéletnek szerkesztője is. Az elnöklő bíró eljárásának törvényessége szempontjából ugyanis teljesen közömbös, hogy az elnök a tárgyalás folyamán melyik bírói széken ül. (IV. 1330.) A tanácsváltozás esetében történő tárgyalásmegismétlésnél a Pp. 242. és 285. §-ai a tanúvallomások felolvasását nem teszik a bíróság kötelességévé és csupán a korábbi tárgyalás és bizonyítás eredményének ismertetését írják elő. A vallomások vagy okiratok részletes felolvasására csak akkor kerülhet sor, ha azt az elnök szükségesnek tartja. (V. 1099.) A fellebbezési bíróság elnöke a Ppn. 16. §-a értelmében és a Pp. 204. §. 4. pontja alapján a fellebbezési tárgyalásnak az első határnapon való befejezhetése érdekében a szükséges iratokat, hivatalos értesítéseket, a tanács bizonyítást elrendelő végzése nélkül hivatalból is beszerezheti. (VI. 422.-) A Pp. 498. §-a szerint a per a fellebbezési bíróság előtt a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között újból tárgyalandó, ezért pl. csak a szóbeli tárgyaláson előadott fellebbezési indokok is figyelembevehetők. (C. V. 2062--1933.) A Te. életbelépése óta a Te. 34. §-a értelmé!jen a kellően értesített feleknek, vagy ezek egyikének a fellebbezési tárgyalásról való elmaradása a fellebbezés elintézését nem srátolja, (C. III. 1637—1932.) Ilyen esetben a Te. 29. §-a értelmében a tárgyaláson meg nem jelent fél helyett a fellebbezési kérelmet és ellenkérelmet az elnök, vagy az előadó olvassa fel. (B. T IX. 1427—1933.) Minthogy mégis a Pp. 492. §-ának első bekezdése a fellebbezési kérelmet és ellenkérelmet az írásbeli beadványok egyéb tartalmától különválasztja, viszont a Te. 29. §-a ma^a is