Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

116 — Fellebbezési kérelem — a peres jogokról személyesen is lemondhat, a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó. Ezért joghatályos a fellebbezésnek a fél által személyesen kiállított, de egyébként az okirati alakszerűségeknek megfelelő kérvényben bejelentett visszavonása is. (D. T. H. 2740—1930.) C) Fellebbezési kérelem és ellenkérelem. A fellebbezési bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretein túl nem terjeszkedhet. Az egész ítéletet támadó fellebbezés azonban a perköltségekre vonatkozó rendelkezés, megtámadását is magában foglalja. (C. I. 5855—1930.) Az írásbeli fellebbezésben foglalt kérelem a kereseti kérelemmel nem ellenkező és keresetváltoztatásnak nem tekinthető módon a szóbeli tárgyaláson megváltoztatható, illetőleg a kereseti kérelem hibái a szóbeli tárgyaláson ki javíthatók. (VII. 803.) így pl. a fellebbezési kérelemben általában véve a kereseti kérelem is felemelhető. (VI. 753., VII. 738.) A keresetet azonban a Pp. 494. §-a értelmében a fellebbezési kérelemben az ellenfél beleegyezésével nem szabad megváltoztatni és a fellebbezési eljárásban új kereset, vagy viszontkereset sem indítható. (IV. 1239., VII. 328., — C. I, 5977—1928., — C. I. 914—1930., — C. VI. 1161—1930,) Azt a kérdést, hogy keresetváltoztatás forog-e fenn, a Pp. 188. §-ának szabályai szerint kell megítélni. (IV. 1239.) D) Csatlakozás. A Te. életbelépése előtt a Pp. 493. §-a értelmében a fellebbezéssel élő fél ellenfele a szóbeli tárgyalás befejezéséig csatlakozhatott a fellebbezéshez (VI. 167.), még akkor is, ha a csatlakozás csak a feloldás után megtartott fellebbezési tárgyaláson történt. (VI. 168.) A csatlakozási kérelem az elsőbírói ítélet egész terjedelmére kiterjedhet és annak körét nem korlátozhatja az a körülmény sem, hogy a fellebbező fél maga csak az ítélet egy részét támadta meg fellebbezési kérelemmel. (VI. 167.) A Te. életbelépése óta azonban a Te. 28. §-a értelmében a fellebbező fél ellenfele netáni csatlakozási kérelmét az idézési időköz első félében benyújtott válasziratában köteles ugyan előadni, de az elkésve benyújtott, vagy csak a fellebbezési tárgyaláson előadott csatlakozási kérelem is figyelembe vehető, ha a fél a tárgyaláson valószínűvé teszi, hogy válasziratával hibáján kívül késett. (VII. 738.) A Te. 28. §-ának ez a szabálya természetesen nem alkalmazható olyan esetben, amidőn a fellebbezést még a Te. életbelépése előtt adták be. (VI. 167.)