Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Fellebbezés alaki kellékei — 115 Ezzel szemben a budapesti kir. Törvényszék (35. Pf. 9095—1931.), sőt értesülésünk szerint a szegedi kir. ítélőtábla is a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 29. számú polgári döntvényére (P. H. T. 870.) való hivatkozással azt az álláspon­tot foglalja el, hogy ennek a döntvénynek az érvényessége a Te. életbelépése után is fennáll és hogy ehhez képest a községi bíróság hatásköréből kivett minden perben helye van a perkölt­ség viselése és mennyisége kérdésében a fellebbezésnek, még akkor is, ha a felperes keresetét a fellebbezési értékhacáron aluli összegre, vagy csak a perköltségekre szállítja is le. A Pp. 477. §-ának első bekezdése értelmében fellebbezés­nek van helye a mulasztási ítélet ellen is abban az esetben, ha az elsőbíróság a megtámadott mulasztási ítéletet a Pp. 440— 443. §-ainak rendelkezései ellenére hozta, vagy ha mulasztás egyébként sem forog fenn. (C. VII. 2336—1932. — B. T. IX. 2653—1933.) B) A fellebbezés alaki kellékei. A Pp. 481. §-a értelmében a fellebbezést az elsőbíróság nál kell benyújtani, közömbös azonban ebből a szempontból, hogy az elsőbíroságnak (pl. budapesti Törvényszéknek) eset­leg két főlajstromirodája van és hogy a fél fellebbezését téve­désből a törvényszék fellebbviteli osztályának főlajstromirodá­jában nyújtotta be, mert a törvényszék fellebbviteli osztálya ezért még nem tekinthető külön bíróságnak és így az ilyen fellebbezés is kellő időben beadottnak tekinthető. (V. 350. B. T.) A fellebbezési határidő folyását olyan esetben, amidőn az ítélet közlése kézbesítés útján történik, a peres fél bejelentett ügyvédjének történt kézbesítésétől kell számítani. Amennyiben tehát a kézbesítés olyan időpontban történik, amikor már a korábbi jogi képviselő megbízatásának visszavonása be volt jelentve, a fellebbezési határidő csak az új ügyvéd részére tör­tént kézbesítéstől számítható. (VI. 421.) A fellebbezés esetleges alaki hiányai pótolhatók és a hi­ánypótlásra megszabott határidőn belül újra beadott fellebbe­zés kellő időben beadottnak tekintendő. A hiánypótlás után visszamutatott fellebbezés ugyanannál a bíróságnál adandó be, amely a felet a hiánypótlásra felhívta. Mégis olyan esetben, amidőn a felet a fellebbezési bíróság hívta fel hiánypótlásra, de nem rendelkezett világosan abban a tekintetben, hogy a hiánypótlás után hol kell a fellebbezést visszamutatni, a Kúria adott esetben nem tekintette elkésettnek a tévedésből az első­hírósághoz visszamutatott fellebbezést sem. (V. 831.) A Pp. 98. §-ának az a rendelkezése, hogy az ügyfél azok­éban a perekben is, amelyekben az ügyvédi képviselet kötelező, 8*

Next

/
Thumbnails
Contents